Egy esetleges fejsérülés utáni aluszékonyság, viselkedésváltozás, fejfájás, hányás esetén is mindenképpen fel kell keresni egy szakembert – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában az ortopéd traumatológus. Molitorisz Dániel hozzátette: a koponyán belül van egy zárt tér, és ebben a zárt térben nagyon pontosan meghatározott mennyiségű szövet és folyadék helyezkedhet el. Ezt hívják Monro-Kellie-doktrínának, és az a lényege, hogy a koponyában körülbelül 1400 köbcenti agy van. Van benne 150 milliliter vér, és körülbelül ugyanennyi, 150 milliliter úgynevezett agyfolyadék. Ennél nem lehet több. Semmikor sem lehet több – mondta a szakember. Hozzátette: amikor koponyasérülés történik, akkor az agyszövet kétféleképpen sérül. Van egy úgynevezett elsődleges sérülés, ami a sérülés pillanatában az a károsodás, ami ellen nem tudunk mit tenni.

„Ez az, amikor beütjük a fejünket, vagy neadjisten egy éles tárgy berepeszti a koponyát, és maga az agyszövet károsodik. Az elsődleges agykárosodás azonnali agyszövetvesztéshez vezet. És ezután van egy sokkal bonyolultabb folyamat, az úgynevezett másodlagos károsodás, amikor az agyszövet elkezd duzzadni” – mondta.

Ettől a duzzadástól lesznek azok a problémák, amiket nagyon nehéz orvosolni, és életet veszélyeztető állapotot hoznak létre, hiszen adott az a térfogat, volumen, amin belül kell lennünk, és ez a volumen elkezd megnövekedni a duzzadás révén.

És emiatt az agy – mivel nem tud hova menekülni a koponya zárt terében – egyre nagyobb károsodást szenved el.

Ha eszméletvesztéssel jár egy fejsérülés, akkor biztos, hogy az egy komolyabb sérülés. Tehát ezzel már mindenképpen orvoshoz kell menni. Ha csak egy pillanatra is, akkor is, még ha kitisztul is utána – mondta.

„Ha az illető visszakérdez, hogy a mindenit, mi történt, akkor az már eszméletvesztés volt. Akkor már történt olyan rövid agyi sérülés, amit érdemes kivizsgálni. Ha ennél több van, az egyértelműen orvosi ellátást igényel” – mondta, hozzátéve: általában ilyenkor hívják a mentőt, mert ott fekszik eszméletlenül a sérült, aki az előbb még biciklizett vagy rollerezett vagy futott. És akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a sérülés után olyan tüneteket észlelünk, amik „nem férnek bele”. Ez leginkább a tartós fejfájás szokott lenni, az egynél többszöri hányás, vagy az a fajta tudatmódosulás, ami egyfajta letargiával jár.

A gyerekeknél az szokott a legrosszabb vagy a legmeglepőbb lenni, hogy látjuk rajta, hogy megváltozik a viselkedése, például úgy, hogy az addig ugráló gyerek nagyon lassú lesz

– tette hozzá.

„Nem ismerünk rá, mintha beteg lenne, mintha le lenne lassítva, mintha ragasztóban mozogna, és bealszik. Az agysérülésnél az agy elkezd védekezni, és a védekezés egyik kulcsmomentuma, hogy az agy szépen lekapcsol. Azért válunk aluszékonnyá, mert az agy nem akar fölöslegesen dolgozni, védi saját magát. És ez abban jelenik meg, hogy egyre lassabb a sérült, akár gyerekről, akár felnőttről van szó. Meglassulás, esetleg néha bealszik, fölébred, de visszaalszik, tehát egy olyasfajta tudati szintcsökkenés vagy a tudati szint hullámzás lép fel, ami a mindennapi rutinra nem jellemző és nincs is ott a helye” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az utóbbi időben nőtt-e a fejsérüléses balesetek száma az e-rollerek, e-biciklik miatt, a szakembert azt mondta: jelentősen megnőtt. Az amerikai statisztikák szerint másfélszeresére, kétszeresére nőtt az elektromos rollerekkel, biciklikkel elszenvedett sérülések száma. De erről saját tapasztalataik is vannak már.

„Mi, baleseti sebészek látjuk, hogy megváltoztak azok a sérülések, amiket mi korábban az autóhoz, motorhoz vagy biciklihez társítottunk.

Képben voltunk, hogy egy eséstől milyen sérüléseket lehet szenvedni, de ezek most abszolút megváltozni látszódnak. Olyan sérülésekkel és sérüléskombinációkkal is találkozunk, amikkel eddig nem.

Például amikor egy elektromos rollerről valaki elrepül, mert megáll a kerék, mert beleütközik a roller egy padkába, akkor az elrepülő embernek megsérül a feje, de esetleg úgy sérül a hasa, a combja, a térde is, ahogy egy egyszerű rollerrel vagy biciklivel való eldőlésnél eddig sose tapasztaltunk” – mondta a szakember, aki példákat is sorolt: korábban esetleg eltörte a csuklóját, betörte az orrát, és akkor mondjuk idézőjelben, hogy „csak”, csak ezeket a sérüléseket szenvedte el. De amikor valaki 25-30 kilométer/órás sebességgel egy elektromos rollerrel elszáll, akkor sokkal komolyabb sérülések és sokkal komolyabb sérüléskombinációk tudnak kialakulni. Például szabályos égési sérülései lehetnek a betontól, ami mindenhonnan lehúzza a bőrét, a csuklójától a hasáig, térdéig.

„És akkor még nem is beszéltünk azokról a közlekedési eszközökről, mint ezek az egykerekű járművek, amikkel a városban a belső sávban látunk száguldozni embereket.

Ha van rajtuk bukósisak, az jó persze, de kevés ahhoz, hogy megóvja őket, ha 35-40-45 km/órás sebességgel hirtelen kilép eléjük valaki. Akkor ők csak elrepülni tudnak.

Még bukósisakban sem arra vagyunk kitalálva, hogy egy ilyen ütközést vagy elrepülést megússzunk” – hangsúlyozta.

Jellemző az is, hogy az elektromos rollerekkel, biciklikkel történt sérüléseknél nagyon nagy számban jelen van az alkoholos befolyásoltság.

„Ezt nem csak mi mondjuk, a statisztikák is mondják. Tehát nem elég az, hogy nem kell annyit tekernem, sokkal könnyebben elfogyasztok egy-két üveg bort, sört, bármit, és azzal ülök föl a biciklire, mert sok embernek ez nem igazi jármű, nem tűnik veszélyesnek, mert azt mondja magának, hogy ez csak egy bicikli, ez csak egy roller, igazándiból nem autó – pedig ugyanolyan tempóban száguldoznak velük, és védtelenebbek, mint egy autóban” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Molitorisz Dániel ortopéd traumatológus.