INFORÁDIÓ
2021. július 30. péntek
Judit, Xénia

gyurcsány ferenc

demokratikus koalíció

ellenzék

választás 2022

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én. A pártelnök úgy látja, az ellenzéki oldalon nincs alternatívája a legszélesebb körű együttműködésnek.

Nem lesz árokbetemetés – Gyurcsány Ferenc a két oldal közti kötelező választásról, Dobrev Klára szerepéről és az ellenzéki koalíció esélyeiről

Infostart

Az volt a célom, hogy jó időben figyelmeztessek mindenkit – mondta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a mai ellenzék esetleges győzelmének következményeiről az InfoRádió Aréna című műsorában. A Demokratikus Koalíció elnöke beszélt a közös ellenzéki lista esélyeiről, a Jobbik és a DK együttműködéséről és az Egyesült Államokon belüli erőszakos konfliktusok nemzetközi kihatásáról is.

Milyen racionalitást lát az Európai Unió válságkezelési modelljében? Itt egy óriáshitelről, kötvénykibocsátási programról van szó, amiért egyetemlegesen fogunk felelni.

Ez az egyik legnagyobb lépés az Európai Unió történelmében, mert ebből meg fog teremtődni az unió közös adóbevétel-politikája, azaz nemcsak a tagállamok befizetéséből fogjuk finanszírozni az Európai Unió közös működését, hanem az uniónak önálló, saját adói lesznek. Ez az Egyesült Államok történetében jó kétszáz évvel ezelőtt az egyik legnagyobb fordulat volt, és vezetett a föderatív Egyesült Államok megalakításához, azaz ez az egyesült Európa irányába vezető egyik legfontosabb lépés, amit megtettünk.

Mi lesz a nemzetek közötti adóverseny eszközével?

Nagyon messze vagyunk még attól, hogy ezt ki tudnánk iktatni. Mint ahogy egyébként különböző típusú helyi adók a német tartományokban, vagy az amerikai szövetségi államokban ma is vannak és versengenek egymással. Ma egy nagyon picike lépésért folyik a küzdelem az Európai Unióban, azért, hogy legalább az adóalapok számítása legyen egységes, hogy egyáltalán összevethetők legyenek a kulcsok.

Hogyan juthatunk el ezzel egy egységes szövetségi Európához? Egyáltalán, hogy kell elképzelni? Az Amerikai Egyesült Államok mintájára?

Nem, mert Európának van az antikvitásig legalább visszavezethető nagy közös története, ahol a nemzetállami működésnek több mint kétezer éves gyökerei vannak, ezek nem fognak elpárologni. Magyar, német, osztrák identitású európai polgároknak lesz ez a szövetsége egy olyan föderatív államban, ahol a nemzetállamok továbbra is létezni fognak.

A kormányok mozgásterét hogyan érinti, ha ez a modell megvalósul?

Az a kérdés, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket közössé akarunk tenni. A mai magyar kormány példának okáért közös európai hadseregért száll síkra.

Ezt nagyjából mindenki támogatja Magyarországon, nem?

Amikor ezt én mondtam, akkor engem támadott érte ugyanez a kormányfő jó tíz évvel ezelőtt.

Beérett a gondolat.

Tehát ő is azt mondja, hogy nem istentelen dolog bizonyos dolgokat közösen csinálni. Hogy, mondjuk, közösen vásároljunk az oroszoktól olajat meg gázt, aztán majd mi itt elosztjuk egymás között. Szerintem nagyobb lenne az alkuerőnk. Meg kell találni azokat a területeket, ahol értelmes dolog valamit együtt csinálni, mert többet hoz a konyhára.

Az európai uniós minimálbér gondolata napirenden van még?

Abszolút. Ez a következő éveknek az egyik legfontosabb ügye. Azért hogy világos legyen, ez nem azt jelenti, hogy Luxemburgban is annyi lesz a minimálbér, mint Magyarországon, hanem az a vezérgondolat, hogy van minden országban egy ott számított megélhetési minimum, átlagbér és úgynevezett medián jövedelem, és ezekhez képest azt mondjuk, hogy példának okáért a minimálbér ne lehessen kevesebb a nemzeti medián vagy átlagjövedelem 60 százalékánál.

Magyarán: ugyanúgy fog élni egy luxemburgi középjövedelmű, mint egy magyar középjövedelmű ember?

Nem. Az országok közötti gazdasági fejlettségbeli különbség itt fog maradni még évtizedekig. Ez egy közelítő pálya, és legalább a relatív pozíciók egy országon belül hasonlók legyenek.

Hogyan lehetne finanszírozni ezt?

Nem a nemzeti költségvetés az, amelyik közvetlenül finanszírozza a béreket és jövedelmeket a piacon dolgozó embereknél, csak a közszférában. Hozzáteszem, az már ma is igaz Magyarországon, hogy a minimálbér pár ezer forinttal meghaladja a szakma által számított megélhetési minimumot. Ezt elértük, ez jó, innen kell továbblépni. Hogy lesznek-e olyan országok, amelyek bizonyos szférákban ennek az igénynek a teljesítéséhez kapnak brüsszeli támogatást, ezt abszolút lehetségesnek gondolom.

Milyen időtávon lehet kiegyenlíteni a most meglévő különbségeket?

Van egy-két sikeres felzárkózási kísérlete a világnak. Európában például Finnország, amely a századelőn nem volt gazdagabb, mint Magyarország. Matolcsy jegybankelnök mostanra föladta azt az álmát, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát. Én ezekben nem nagyon hiszek. Itt lenne egy nagyon fontos feltétel, hogy legyen egy közös, pártokon messze túlívelő, évtizedekig tartó ilyen program. Ha ezt négy-nyolcévenként ráncigáljuk ebbe meg abba az irányba, akkor lemaradunk, mert az energiáink nagy részét a cikcakkok el fogják vinni. Lehet ilyen nemzeti politikát folytatni, de a gazdaságpolitikában is elég jelentősek a különbségek a Fidesz és a demokratikus ellenzék gazdaságpolitikája között.

A demokratikus ellenzék gazdaságpolitikája nagyjából egy irányba mutat?

Nagyon kevés olyan terület van a szakpolitikák szintjén, ahol áthidalhatatlan lenne a különbség. Mondok egy példát, az előző választás előtt az akkori ellenzéki pártok egy közös törvényjavaslatot dolgoztak ki az új oktatáspolitikáról. Most előveszik az utolsó átfogó pártprogramokat, ezekből kiveszik azt, amelyik mindegyikben közös, és utána ezt elkezdik felöltöztetni különböző részletekkel. A gazdaságpolitikában is vannak ilyen közös pontok, az euró bevezetése példának okáért, az átláthatóság biztosítása, a versenysemleges állami és kormányzati magatartás kikényszerítése, oligarchák gazdasági-politikai túlhatalmának a megtörése.

A nagyon egybefésült politikai pártprogramok nem fogják lecsökkenteni a politikai pártok számát Magyarországon? Nem lesz pártkonszolidáció?

Ha azt kérdezi tőlem, hogy el fog-e indulni egy intenzívebb integrációs folyamat az ellenzéki oldalon, akkor ezt valószínűsítem. Hogy ez milyen gyors lesz, és mi a vége ennek a folyamatnak, azt nagyon nehéz megbecsülni. Azok a gondolatok, amelyeket képviselnek ezek a pártok, nem fognak megszűnni, de nem csodálkoznék, ha különböző mélységű pártintegrációk történnének 2022 után.

Után?

Ez most egy választási szövetség. Nem hiszem, hogy 2022-ig ebben az alapvető pártszerkezetben érdemi változás lesz. Egy együttműködési keretet kell alkotni a magyar választási törvény teremtette jogszabályi feltételek között.

Mi a véleménye arról a folyamatról, ami az Egyesült Államokban zajlik? Néhány területen mintha megszűnőben volna az államhatalom erőszak-monopóliuma, a joguralom billegni látszik, közben Covid-járvány van, meg még elnökválasztási kampány is.

Szerintem minden olyan ember, aki úgy gondol Amerikára, mint a világ legnagyobb és legbefolyásosabb demokráciájára, az iszonyatosan aggódik. Én egy felkiáltójelnek érzékelem. Ha az elégedetlenség elér egy bizonyos szintet, mert az állam nagyon sokáig nem vesz tudomást bizonyos konfliktusokról, akkor történelmi értelemben kicsinek tűnő drámák egy robbanásközeli helyzetnek az elindítói. Ez minden olyan kormánynak és államnak figyelmeztető, amely nem elég rugalmasan reagál mindarra, ami zajlik az országban.

De mi az, ami zajlik? Valami osztályharc? Csoportok harca? Bőrszínek harca? Milyen harc?

Majdnem mindenből van egy kevés. Zajlik egy identitáspolitikai kérdés, ami a múlttal köti őket össze a polgárháborús időkből. A korábbi észak–dél-konfliktus, a konföderációs identitás konfliktusa zajlik. Nyilván egy egzisztenciális, részben osztály típusú konfliktus is. A leépülő, barna zónába zuhanó vidéki városok nagyon sok esetben fehér munkásemberei úgy érzik, hogy Amerika nem védte meg őket, és engedte, hogy kitelepítsék a tradicionális amerikai ipart, mondjuk, Kínába, és újra Amerika legyen az első és az amerikai érdek legyen az első. Zajlik természetesen egy konfliktus, ahol azt érzik az afroamerikaiak milliói, hogy ők ott másod-, harmadrendű polgárok. Ön is olvashatta a kutatást, hogy afroamerikai és hispán hátterű gyerekeknek a halálozási rátája érdemben magasabb, mint a fehér bőrszínű gyerekeknek, és úgy érzik, hogy ez talán mégsem annyira az ő hazájuk, vagy nem ilyen hazát akarnak. Ezek itt rétegződnek egymásra, és mindegyik ott van egymás mellett.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018