INFORÁDIÓ 
2019. február 20. szerda
Aladár, Álmos

egészségügy

varga péter pál

budai egészségközpont

hálapénz

Varga Péter Pál: ez egy kegyelmi pillanat, elő a bozótvágó késekkel

Varga Péter Pál: ez egy kegyelmi pillanat, elő a bozótvágó késekkel

Infostart

Egy állami kézben lévő, kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését támogatná Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont igazgatója szerint ezzel létjogosultságát vesztené a hálapénz a magyar egészségügyben. Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy most miniszterelnöki felhatalmazással rakhat rendet a szaktárca az egészségügyben, és a magánszektorban is új szabályozás kell, sőt az online pénztárgép bevezetését is támogatná a magánrendelőkben. A beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.

Újra napirenden van az állami és a magánegészségügy szétválasztása, de konkrét terveket még nem láthattunk. Önök látnak már valami előrelépést?

Nem igazán. Várjuk a miniszteriális rendeletalkotást, mert az egész orvostársadalom elég komolyan érintett, hiszen ma Magyarországon a magánegészségügy a legtöbb orvosnak egy egzisztenciális biztonságot adó tevékenységi forma. Húsba vágó kérdés, hogy milyen rendelkezések fognak születni. A másik oldalon az intézményvezető és az intézményrendszer számára a térítéses szolgáltatásokból származó bevétel olyan szintű, ami ha most hirtelenjében megszűnne, az az intézményi gazdálkodásba akkora léket verne, amit nagyon nehéz lenne pótolni. Óriási a felelősség a döntéshozókon, vajon hogyan tudják áthidalni ezeket az ellentmondásokat. De azt se felejtsük el, hogy ez a folyamat úgy indult, hogy a miniszterelnök úr Kötcsén kimondta, hogy szeretné látni azt, hogy amikor egy járulékfizető polgár bemegy a kórházba, az ő számára világos-e az, hogy miért nem kell fizetni, és mi az a szolgáltatás, amiért pedig fizetni kell.

Vagyis az igény megvan rá, hogy ez oldódjon meg.

Ez egy nagyon-nagyon komoly pillanat, hiszen a legfelsőbb szintű politikai döntéshozás nyilvánította ki, hogy szükséges valamilyen módon lépni ebben a nagyon összekuszálódott rendszerben.

Tehát elő a bozótvágó késekkel, és szépen, nyugodtan el kell kezdeni tisztítani a nagy dzsumbujt, ami ma jellemzi az egészségügyi ellátórendszert.

Mi a nagy dzsumbuj megtisztításának észszerű modellje?

A napnál világosabb, hogy a magyar egészségügyben nem az EMMI fog rendet csinálni, hanem a makrogazdasági döntéshozók. Elsősorban tisztázni kell, hogy marad-e a jelenlegi biztosítási struktúra, vagy pedig valamilyen módon az öngondoskodásra lehetőséget ad a kormány. Sokat lehet hallani, hogy ilyen, olyan, amolyan biztosítási reform készül. Az én véleményem szerint mindenképpen szükség lenne teret nyitni az öngondoskodásnak.

Vannak egészségpénztárak. Nem erre a modellre gondol?

Az egészségpénztár csak nagyon körülhatárolt tevékenységet végezhet és túlzottan is beszabályozott felhasználási célokkal. Én tiszta biztosítási struktúrákra gondolok. Mert mi a biztosítási gondolat? Hogy létrejön egy kockázatközösség egy bizonyos szolgáltatás igénybevételére. A kockázatközösség minden tagja fizet havi díjat, és ha szüksége lesz rá, akkor ezt a szolgáltatást megkapja. Elvileg a közfinanszírozás ezt nyújtja ma minden magyar állampolgárnak, aki járulékot fizet. Viszont

egyáltalán nem ördögtől való az, hogy bizonyos szolgáltatásokra a polgár köthessen kiegészítő biztosítást, amire fölhasználja a közfinanszírozott forrásait is,

de teszem azt, miért ne köthessek én egy ápolásbiztosítást, ami majdan, ha rászorulok, fizeti majd az én ápolónőmet, esetleg egy ápolási otthonba való elhelyezésemet.

Ezt nem a piac fogja megoldani? Ha látja, hogy van igény ilyen biztosításokra, akkor létre fogja hozni ezeket a termékeket és be fogja árazni.

A piac ma a paraszolvenciából megveszi ezt. Ez egy kemény mondat. Mert az a probléma, hogy ma paraszolvenciával egyszerűbb hozzájutni olyan szolgáltatásokhoz, amit a biztosítói struktúra nem tud beárazni.

Ha a paraszolvenciát ebből kivonnánk, automatikusan létrejönne a piaci megoldás?

Nem lenne létjogosultsága a paraszolvenciának. Ha ügyfélként biztosítással rendelkezem egy szolgáltatásra, és ott számlát kapok érte, akkor miért fizetnék paraszolvenciát?

Az államnak volna célszerű létrehozni ezt a kiegészítő biztosítást?

Ebben a speciális helyzetben, amiben a mai magyar közfinanszírozott egészségügy van,

sokkal szabályozottabban lehetne bevezetni egy jól fragmentált, állami kézben lévő második szintű kiegészítő biztosítást,

mert akkor a biztosítottnak lehetősége lenne felhasználni az alap biztosítási összeget is. Ha az üzleti biztosítók által kínált modellt nézzük, ők a jelenlegi szabályozórendszerben egy alternatív egészségügyi ellátást kénytelenek kínálni, mert nincs hozzáférés az alapszintű biztosításhoz. Az üzleti biztosító ma nem tudja megfogalmazni a termékét, mert nem világos, hogy a közfinanszírozott ellátásban mi az a szolgáltatási csomag, amihez joga van egy biztosítottnak.

Egyszerre meg lehetne ezt csinálni?

Egy komprehenzív döntéshozatali mechanizmussal ki lehetne jelölni azt az utat, ahová el tudnánk érni, meg kellene jelölni a kívánatos végcélt, és ha ezt a legfelsőbb szintű politika elfogadja, akkor erre ki kell dolgozni az oda vezető utat. Ne felejtsük el, hogy ez egy kegyelmi pillanat, amiben most vagyunk, az EMMI számára.

Van rá fogadókészség az orvosi szakmán belül is? Mert a rendszerből a hálapénzt még soha nem sikerült kivonni, nyilván nem véletlenül.

Semmi nem történt eddig az elmúlt harminc évben. A legtöbb magyar magánszolgáltatónál, aki tisztán, transzparens módon, dokumentáltan veszi be a bevételeit és ugyanúgy rendezi a kiadásait, öröm fizetni a betegnek, mert tudja, hogy mit kap azért a pénzért, amit kifizet. Miért növekszik ennyire a magánellátóknak a jövedelme? Mert tiszta viszonyok vannak, pontosan tudja az ügyfél, hogy mit vásárol.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018