A közlemény szerint a számlázási láncolat állandó szereplői a megrendelő, a vele szerződő producer cég és a tényleges munkát végző alkalmazottak voltak.

A megrendelő előre meghatározta a konkrét szakembereket – operatőröket, vágókat, szerkesztőket, hangmérnököket –, akikkel szívesen dolgozna, és bejelentette őket a producer cég gyakran cserélődő alvállalkozóihoz.

Az alvállalkozó cégeket azonban csak névleges vezetők, strómanok irányították, akik két dolgot csináltak: a produkciókon éjjel-nappal dolgozó szakembereket jellemzően heti 10 órára jelentették be – a ténylegesen ledolgozott munkaidő töredékére –, valamint fiktív számlákat gyártottak. Amikor pedig egy cég működése kockázatossá vált, helyét egy másik vette át – tették hozzá.

A NAV szerint a cégek létezésének egyetlen célja az volt, hogy fiktív számlákat állítsanak ki a producernek, miközben a költségvetést megrövidítették a járulékokkal és az adóval, ráadásul a munkavállalók jogai is sérültek a szabálytalan foglalkoztatással.

A vizsgálat eddig a számlázási láncolat nyolc szereplőjénél zárult le, a revizorok egyelőre több mint 174 millió forint adóhiányt tártak fel – áll a közleményben.