Az első negyedévben a beruházások volumene éves összevetésben 0,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékkal csökkent. Ez ugyan visszaesést jelent, de jóval kisebbet annál, amit az elmúlt években olykor láthattunk, amikor egyes negyedévekben akár 10–15 százalékos csökkenés is előfordult. Most inkább stagnálásról beszélhetünk: a beruházási szint továbbra is alacsony, tehát még nem indult meg érdemi növekedés, de

talán már a „gödör alján” vagyunk, és idővel remélhetőleg elindulhat a fellendülés

– fogalmazott az InfoRádióban Regős Gábor.

Bár a pontos KSH-számok még nem ismertek, a beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint az ingatlanügyletek gazdasági ág járult hozzá. Utóbbinál ez abból a szempontból talán egy kicsit meglepő, hogy a lakásépítéseknél már látható némi növekedés, bár emellett sok része van – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint a feldolgozóiparnál az elmúlt negyedéveket is csökkenés jellemezte, tehát legfeljebb azért lehet meglepő, mert

a „sokat emlegetett nagyberuházások” egy része már elkészült, vagyis a bázisba kerültek, és ehhez képest történt csökkenés.

A feldolgozóiparnak ráadásul a magas energiaárak és az alacsony külső kereslet sem segít – jegyezte meg.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisebb cégek esetében van egy úgynevezett támogatási függőség, tehát sokszor csak akkor hajtanak végre beruházást, ha ahhoz van valamilyen állami támogatás, ez viszont az elmúlt időszakban az uniós források egy jelentős részének hiánya miatt nem nagyon állt rendelkezésre; Regős Gábor szerint, ha a sikerül hazahozni az uniós forrásokat, az inkább csak a harmadik negyedéves adatra lesz majd hatással. „De nem is csak az uniós forrás önmaga a kérdés, hanem talán az ezzel kapcsolatos várakozás, az egész üzleti környezet megítélése, konjunktúra érzet is; ebben azért a választások után történt egy jelentősebb javulás” – fogalmazott.

A vezető közgazdász szerint ami kockázatot jelent – az energiaárakon és a keresleten keresztül –, az egyértelműen az iráni háborúnak a hatásai. Ami még kérdéses, az az államháztartás helyzet, ami a megfogalmazása alapján semmiképpen sem jó; a 6,8 százalékos hiányadatot nagyjából reálisnak tartja, amin mindenképpen faragni kellene, de itt azért az uniós források majd valamelyest segíteni fognak várhatóan – mondta.