Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Facebook/Budapesti Értéktőzsde

Korányi G. Tamás: a BÉT bevételei nőttek, van mire büszkének lenni

Közzétette tavalyi számait a Budapesti Értéktőzsde, amely jelentős kiadások és beruházások előtt is áll. Közben az Enefi közgyűlést hívott össze, hogy döntsön a tőzsdei kivonulásról – erről beszélt az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

„Stílszerűen az első, aki kibocsátotta a tavalyi pénzügyi számokat, az maga a tőzsde volt, és van is mire büszkének lennie” – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő. Ismertette: 2025-ben a napi átlagforgalom 17 milliárd forint volt, szemben a 2024-es 12 milliárddal, így nem meglepő, hogy a kereskedésből származó bevételek majdnem közel 40 százalékkal nőttek. Másfelől viszont az információ- és adatértékesítés bevételei 9 százalékkal csökkentek, ami részben annak is tulajdonítható, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) euróban számol el az ügyfeleivel.

Összességében a tőzsde üzemi eredménye 1,4 milliárd forint volt, 30 százalékkal több, mint az előző évben, azonban ennél is fontosabb a mérlegben Korányi G. Tamás szerint, hogy a KELER Központi Értéktár Zrt. eredményeiből mennyi jut a tőzsdére. A központi elszámolóház 46,7 százaléka a Budapesti Értéktőzsdéé, 53 százalék pedig a Magyar Nemzeti Banké, és a BÉT eredményét úgy szokta publikálni, hogy a KELER eredményre jutó részét is hozzáadja a saját teljesítményéhez, függetlenül attól, hogy ebből csak akkor részesül pénzben, ha a KELER osztalékot fizet, erről viszont még nem tudni, mekkora lesz a tavalyi év után – magyarázta a szakértő.

Arról is beszélt, hogy a KELER eredménye 10-14 százalékkal csökkent, így 4,1 milliárd forint lett.

„Összességében tehát a BÉT részvényesei 5,2 milliárd forintnak örülhetnek, ami ugyan 10 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, de ez azért így is, a részvényenként közel 1000 forintos, 8,5-szörös papírárfolyam mellett egészen jónak tűnik”

– szögezte le Korányi G. Tamás. Megjegyezte, a lényeg, hogy a BÉT saját osztalékfizetésére mennyi pénzt tud fordítani, ami jelentős mértékben attól függ, hogy a KELER-től majd valamikor március-április folyamán milyen osztalékot kaphat.

A tőzsdei szakértő arra a kérdésre, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt folyamatos BUX-emelkedés okán jelenleg jó-e BÉT-részvényesnek lenni, azt felelte, hogy igen, bár igazából nem a BUX alakulása, hanem a forgalom alakulása számít, mert a forgalmi bevételekből van a KELER-nek is a pénze. Hozzátette,

„a BUX-növekedés együtt jár a forgalomnövekedéssel, már csak azért is, mert például ugyanolyan számú OTP részvényt 40 ezerért adni-venni nagyobb forgalmat jelent, mint két évvel ezelőtt 20 ezer forintért”.

Korányi G. Tamás szerint a 2026-os év jól kezdődött a BÉT számára, ugyanakkor igen jelentős kiadások és beruházások előtt áll. A legutóbbi BÉT közgyűlésen volt szó arról, hogy mivel az EU-s szabályok szerint a KELER nem folytathatja az értékpapíron kívüli termékek, így az energiatőzsde elszámolását, ezért erre egy külön elszámolóházi egységet hoznának létre saját pénzből. Ennek a költségei viszont még nem világosak, várhatóan az éves közgyűlés után derülnek majd ki.

A szakértő egyetért azzal, hogy van jelentősége, mennyien szállnak be vagy szállnak ki a tőzsdéről, ugyanis ettől függ a forgalomban tartási díj. A tőzsde bevételének három eleme van:

  • a forgalmi díj,
  • az információszolgáltatás díja,
  • és a forgalomban tartási díj.

Mint mondta, ez nem egy túl nagy összeg, éppen ezért személy szerint kevéssé érti az Enefi Vagyonkezelő Nyrt. fő tulajdonosának, igazgatósági elnökének szerdán közzétett levelét, mely szerint a tavalyi eredmények ellenére úgy látja, 13 éve a tőzsdézés csak költséget termel, és javasolja a részvények kivezetését. Ennek apropóján az általa bevezetett igazgatóság gyorsan össze is hívott egy közgyűlést március 9-ére, az eplényi Síarénába. A szakértő megjegyezte: szokatlan, hogy egy budapesti székhelyű cég ilyen félreeső, nehezen megközelíthető helyen tartsa a közgyűlését, viszont elmondása szerint ez egy bevett, de nem túl elegáns megoldás lehet arra, hogy ne jussanak el rá a kisebb részvényesek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Az utolsó pillanatban hárították el a veszélyt a britek, amely több francia üzletet érintett

Egy brit kiberbiztonsági akció során sikerült befoltozni azt a súlyos biztonsági rést, amely a szupermarketekben, raktárakban és éttermekben használt ipari hűtőberendezéseket fenyegette. A hibát az Omega Systems etikus hackerei fedezték fel, a javítás elkészültéig pedig az üzletek leválasztották a hűtőket a nyílt internetről. A beavatkozással megelőzték, hogy az Egyesült Királyságot is elérje az a támadáshullám, amely ősszel Svédországtól Belgiumig számos európai országban okozott károkat. Franciaországban mintegy 700 üzlet hűtőrendszerét törték fel, ezért több millió euró értékű élelmiszert kellett kidobni, és legalább 15 helyen tűz is keletkezett. A francia hatóságok az iráni Forradalmi Gárdához köthető kiberegységet gyanúsítják, a hackerek pedig később a Francia Vérellátó Szolgálat hűtőit is megtámadták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×