„Stílszerűen az első, aki kibocsátotta a tavalyi pénzügyi számokat, az maga a tőzsde volt, és van is mire büszkének lennie” – mondta az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő. Ismertette: 2025-ben a napi átlagforgalom 17 milliárd forint volt, szemben a 2024-es 12 milliárddal, így nem meglepő, hogy a kereskedésből származó bevételek majdnem közel 40 százalékkal nőttek. Másfelől viszont az információ- és adatértékesítés bevételei 9 százalékkal csökkentek, ami részben annak is tulajdonítható, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) euróban számol el az ügyfeleivel.

Összességében a tőzsde üzemi eredménye 1,4 milliárd forint volt, 30 százalékkal több, mint az előző évben, azonban ennél is fontosabb a mérlegben Korányi G. Tamás szerint, hogy a KELER Központi Értéktár Zrt. eredményeiből mennyi jut a tőzsdére. A központi elszámolóház 46,7 százaléka a Budapesti Értéktőzsdéé, 53 százalék pedig a Magyar Nemzeti Banké, és a BÉT eredményét úgy szokta publikálni, hogy a KELER eredményre jutó részét is hozzáadja a saját teljesítményéhez, függetlenül attól, hogy ebből csak akkor részesül pénzben, ha a KELER osztalékot fizet, erről viszont még nem tudni, mekkora lesz a tavalyi év után – magyarázta a szakértő.

Arról is beszélt, hogy a KELER eredménye 10-14 százalékkal csökkent, így 4,1 milliárd forint lett.

„Összességében tehát a BÉT részvényesei 5,2 milliárd forintnak örülhetnek, ami ugyan 10 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, de ez azért így is, a részvényenként közel 1000 forintos, 8,5-szörös papírárfolyam mellett egészen jónak tűnik”

– szögezte le Korányi G. Tamás. Megjegyezte, a lényeg, hogy a BÉT saját osztalékfizetésére mennyi pénzt tud fordítani, ami jelentős mértékben attól függ, hogy a KELER-től majd valamikor március-április folyamán milyen osztalékot kaphat.

A tőzsdei szakértő arra a kérdésre, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt folyamatos BUX-emelkedés okán jelenleg jó-e BÉT-részvényesnek lenni, azt felelte, hogy igen, bár igazából nem a BUX alakulása, hanem a forgalom alakulása számít, mert a forgalmi bevételekből van a KELER-nek is a pénze. Hozzátette,

„a BUX-növekedés együtt jár a forgalomnövekedéssel, már csak azért is, mert például ugyanolyan számú OTP részvényt 40 ezerért adni-venni nagyobb forgalmat jelent, mint két évvel ezelőtt 20 ezer forintért”.

Korányi G. Tamás szerint a 2026-os év jól kezdődött a BÉT számára, ugyanakkor igen jelentős kiadások és beruházások előtt áll. A legutóbbi BÉT közgyűlésen volt szó arról, hogy mivel az EU-s szabályok szerint a KELER nem folytathatja az értékpapíron kívüli termékek, így az energiatőzsde elszámolását, ezért erre egy külön elszámolóházi egységet hoznának létre saját pénzből. Ennek a költségei viszont még nem világosak, várhatóan az éves közgyűlés után derülnek majd ki.

A szakértő egyetért azzal, hogy van jelentősége, mennyien szállnak be vagy szállnak ki a tőzsdéről, ugyanis ettől függ a forgalomban tartási díj. A tőzsde bevételének három eleme van:

• a forgalmi díj,
• az információszolgáltatás díja,
• és a forgalomban tartási díj.

Mint mondta, ez nem egy túl nagy összeg, éppen ezért személy szerint kevéssé érti az Enefi Vagyonkezelő Nyrt. fő tulajdonosának, igazgatósági elnökének szerdán közzétett levelét, mely szerint a tavalyi eredmények ellenére úgy látja, 13 éve a tőzsdézés csak költséget termel, és javasolja a részvények kivezetését. Ennek apropóján az általa bevezetett igazgatóság gyorsan össze is hívott egy közgyűlést március 9-ére, az eplényi Síarénába. A szakértő megjegyezte: szokatlan, hogy egy budapesti székhelyű cég ilyen félreeső, nehezen megközelíthető helyen tartsa a közgyűlését, viszont elmondása szerint ez egy bevett, de nem túl elegáns megoldás lehet arra, hogy ne jussanak el rá a kisebb részvényesek.