„Formálisan India 2022 után vált nagy vásárlóvá, és voltak időszakok, amikor Kína után a második legnagyobb vevője volt az orosz olajnak. Nem csoda, hogy most is kitüntetett szerepe van” – magyarázta Deák András.
A szakértő azt is elmondta: még az sem biztos, hogy maradéktalanul betartják, amit ígértek. Ráadásul a kieső olajmennyiséget valahonnan mégiscsak be kell szerezni, ami viszont azt jelenti, hogy más vevőket kiszorítanak a sorból. Ők aztán kénytelen-kelletlen, de végül az oroszoktól fognak vásárolni. „Az olajpiac rendkívül likvid, éppen ezért azt lehet mondani: ha nincs túltermelés a világ olajpiacán, akkor pusztán ez a cserebere legfeljebb átmeneti problémákat idézhet elő, de az orosz olaj meg fogja találni a helyét” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Az oroszoknak legfeljebb annyi gondot okoz, hogy meg kell találniuk az új vásárlóikat,
bár szerinte ez sem lesz túl nehéz feladat, mivel egyelőre nincs igazán túlkínálat az olajpiacon. Így viszont Moszkva részesedése sem fog lényegesen változni. Ezen még az sem ronthat, hogy Kína valamelyeset kevesebb orosz olajat vásárol.
Ma már szinte az összes orosz olajtársaság exportja amerikai szankciók alá esik, amelyek elég komolyak. Általában fél évet ad Washington arra, hogy a vásárlók alkalmazkodjanak az intézkedéseihez. Ennek megfelelően Kínában és Indiában is leálltak a nagy olajfinomítók az orosz olaj vásárlásával, de a kicsik nem, sőt, még többet is vesznek, mint eddig, ugyanis az amerikai tilalmak a Kínába irányuló vezetékes szállítást nem érintik. Mindezt figyelembe véve a szakértő szerint nagyon nehéz fölmérni, hogy milyen irányba halad a piac, amíg létre nem jön egy új egyensúly, ez pedig várhatóan a tavasz elejére fog kialakulni.
„Az olajpiacnak rendkívüli mértékben rugalmatlan a kereslete, vagyis a szükséges mennyiséget mindenki meg fogja vásárolni, hiszen főleg az autózáshoz kell a nafta. Vagyis, ha nincsen túlkínálat a piacon, akkor valakinek a nap végén meg kell vennie az orosz olajat is. Ezért én nem várom orosz olajexport összeomlását. A számok is ezt mutatják, hiszen a 2-3 százalékos csökkenést aligha lehet drasztikus visszaesésnek nevezni. Az oroszok továbbra is el fogják tudni adni az olajuk legjavát, és
az Egyesült Államoknak nincs már eszköze, hogy ezt érdemben befolyásolja”
– érvelt Deák András.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa ennek kapcsán beszélt az orosz gazdaság jelenlegi állapotáról is. Mint mondta, 2022-től – az ukrajnai háború kitörését követően – három évig komoly felívelés volt, az oroszok ugyanis kiengedték a pénzügyi tartalékaikat, és a nemzeti össztermékük 15-20 százalékát ráöntötték a piacra. Ezzel a hatalmas fiskális ösztönzéssel sikerült 3-4 százalék körüli gazdasági növekedést elérniük. Ám ennek már vége van. Tovább rontja a helyzetüket, hogy a szankciók miatt nemcsak az újabb technológiákhoz nem jutnak hozzá, de már a régebbiekhez szükséges alkatrészekhez sem.
„Nyilvánvaló, hogy nincsen jó állapotban az orosz gazdaság és stagnáláshoz közeli állapotba jutott. Ettől függetlenül a háborút továbbra is kiemelten támogatja az ország politikai elitje.
Így más módokon ugyan, de tudják folytatni a háborút, és nem is akarják abba hagyni, kerül, amibe kerül, legalábbis rövid távon”
– mondta Deák András. Szerinte csak abban lehet reménykedni, hogy ez a gazdasági pangás, illetve a technológia elöregedése miatt fokozatosan korszerűtlenné váló ipar előbb-utóbb rákényszeríti Oroszországot, hogy mégis jobbnak lássa békét kötni. De pillanatnyilag, rövid távon, nincsen korlátja annak, hogy ezt a háborút folytassa.
