Jövőre sem számít jelentős gazdasági növekedésre a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója. Szabó Balázs szerint a belső fogyasztás és a beruházási volumen egyensúlya nélkül nem lesz gyarapodás, de szerkezeti problémák is vannak, amelyeket meg kellene oldani – mondta el az InfoRádióban.
A magyar gazdaság 2025-ös teljesítményét hármasra osztályozza a vezérigazgató. Ezt úgy indokolta, hogy „amikor örülünk egy fél százalékos növekedésnek”, akkor nehezen mondhatjuk azt, hogy ez egy jó eredmény. A magyar emberek véleménye szerint a jelenlegi fejlettségi szinten arra várnak, hogy legalább 2-3 százalékos gazdasági növekedés legyen.
Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a fogyasztás, mindeközben pedig jóval nagyobb mértékben esett a beruházások volumene. Egy vállalkozás oldaláról nézve erre a tendenciára azt gondolhatnánk, hogy nem mehet örökké, hogy nem ruházunk be, miközben többet tudunk termelni, amiből többet tudunk fogyasztani – taglalta Szabó Balázs.
Szabó Balázs elmondta, véleménye szerint a fogyasztás erőltetett növekedésének meg kellene állnia, a fogyasztást jelenleg az árstopok, illetve a 3 százalékos támogatott hitelek támogatják. A választások után ezek „vagy így, vagy úgy”, de meg kell, hogy szűnjenek, onnan pedig lesz egy erő, ami lefelé hajtja a fogyasztást. A másik oldalról szükség lesz a beruházásokra, a negatív tendenciának pozitívba kell fordulnia. „Amikor az amortizációt sem pótoljuk”, annak változnia kell felfelé. Az ipari ciklus már „harmadik éve negatív” Magyarországon, ennek is muszáj lesz idővel fordulnia.
Az, hogy három év óta folyamatosan esik az ipari termelés Magyarországon,
az hangsúlyosan a német gazdasághoz köthető
– fogalmazott a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy Lengyelországban, Romániában, Csehországban szintén van hasonló kötés, ott mégis kisebb ez a csökkenés, tehát „nem foghatunk mindent a németekre”. Az orosz–ukrán háború véleménye szerint rövid távon már gazdaságilag nem fontos, 2022 második felében volt egy „borzasztóan negatív hatása” az energiaárak megugrása kapcsán.
Bizonyos szempontból ennek még mindig nyögjük a hatásait,
hiszen nem jutottak vissza oda az energiaárak, ahol a háború előtt voltak. Ugyanakkor ha hirtelen béke lenne, akkor sem esnének vissza az energiaárak hirtelen oda, ahol voltak, hiszen akkor sem kereskednének újból Oroszországgal „az Európai Unió meghatározó országai”. Ahhoz, hogy az energiaárak visszaessenek oda, ahol a háború előtt voltak, ahhoz olyan típusú békére lenne szükség, hogy az orosz gáz újra visszajut a piacokra. Erre a következő két-három évre vonatkozóan 1 százalék alatti a valószínűség, mondta el Szabó Balázs, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaságra érdemben nem hatna.
A magyar kormány által az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezségek hatása mérsékelt, a kérdést több oldalról is meg lehet fogni. Amennyiben az amerikaiak nem adtak volna felmentést a szankciók alól, akkor Magyarországnak kellett volna beruháznia, a GDP 0,3-0,5 százalékát kellett volna elkölteni az orosz gáz, illetve olaj kiváltásának érdekében – ismertette a vezérigazgató. A bejelentett „védőpajzzsal” kapcsolatban elmondta, hogy az akkor lép életbe, „ha gond van”, tehát ha a forint végzetesen elgyengülne, vagy egy bank devizatartalékai kifogynának. Szakkifejezéssel élve ez egy swap line ügylet.
A magyar gazdaság szerkezeti problémáival kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy az autóipar, illetve az akkumulátorgyártás bizonyos típusához kötődünk. Energia- és munkaerőigényes üzletágakhoz vagyunk kötve, amelyek veszítenek versenyképességükből például Kínával szemben. Az, hogy Kína leelőzi Németországot, az Európa egyik legnagyobb problémája, és ezáltal Magyarország egyik legnagyobb problémája is. A régiós más országok ebben a függőségben sokkal kevésbé vannak benne. Hosszútávon a szolgáltató szektor fogja valószínűleg húzni a növekedést.
2026-ban várhatóan 1-2 százalék körüli növekedés lesz Magyarországon
– mondta el Szabó Balázs. Véleménye szerint a „kormányzati kommunikáció túlságosan pozitív”, nem biztos, hogy azt kell elsősorban figyelembe venni, hanem meg kell próbálni az egyes szektorokat realistán figyelni, hogy mit várunk az ipartól, mit várunk a fogyasztástól.
