Miután az amerikai elnökválasztási kampányban többször is szóba kerül a magyar miniszterelnök neve hivatkozási alapként Donald Trump részéről, a pénteki találkozó abban is eltért a korábbiaktól, hogy az amerikaiak is fokozott figyelemmel követték a fejleményeket, a két vezető között jól működő kapcsolat eredményeit várva – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, aki szerint ennek tükrében érdmes értelmezni a találkozó eredményeit.

Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként is sok mindent megőrzött üzletemberi múltjából és az üzleti érdekeket szereti is érvényre juttatni, különösen, ha, mondjuk, az Egyesült Államok érdekeiről van szó. Születtek különböző üzleti megállapodások és tervezetek, illetve magyar részről kötelezettségvállalások is. Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint ez a fajta üzleti felfogás nem egy nóvum, a második világháború utáni világgazdaság is kereskedelmi alapokon szerveződött, így nyilván fontos marad ezután is az, hogy bizonyos országok milyen kereskedelmi viszonyt alkotnak, vagy képeznek egymással.

Pásztor Szabolcs kiemelendő, hogy előrelépés, illetve megállapodás történt a kis moduláris reaktorok kapcsán, hiszen ezáltal Magyarország a közép-európai kis moduláris reaktorpiac központjává válhat. Nem elhanyagolható eredmény az is, hogy Magyarország tulajdonképpen szankciók alóli mentességet kapott a Török Áramlat, illetve a Barátság kőolajvezeték kapcsán, valamint az is nagyon fontos, hogy gazdasági, pénzügyi védőpajzs jön létre a két ország között, ami a swap rendszer révén a forint védelmét szolgálná – sorolta a szakértő, aki szerint jól kirajzolódik az az együttműködési területi kör, ahol előremozdulás, sőt megállapodások történtek.

Pásztor Szabolcs a pénzügyi védőpajzsot illetőn kifejtette: ez egy esetleges spekuláció idején tud mozgásteret nyújtani a magyar jegybanknak és a magyar pénzügyi rendszernek. Fontos megjegyezni – folytatta –, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van egy ilyen jellegű swap megállapodása a kínai jegybankkal hosszú évek óta, és most már az amerikai Feddel is. Nagyon röviden ez azt jelenti, hogy

ha spekulációs nyomás érné a forintot, és például úgy tűnne, hogy a magyar jegybanknak kifogynának a devizatartalékai ennek a kivédésére, akkor az amerikai jegybank háttérben „rendelkezésre áll”.

Szerinte ennek a szimbolikus jelentősége is nagyon lényeges, hiszen ha a spekuláns azt látja, hogy az ország mögött a legnagyobb jegybank (Fed) áll, akkor nyilván el sem indul sok esetben a spekuláció.

A washingtoni találkozó egyik leghangsúlyosabb és legfajsúlyosabb történése, hogy Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókkal kapcsolatos amerikai szankciók vonatkozásában, az időkorlát azonban vitatott. Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nincs időkorlát a mentességre, miközben a Reuters és BBC arról írt, hogy egy évre szól ez a mentesség. Szijjártó Péter a Kossuth Rádiónak vasárnap pedig azt mondta, semmiféle időtáv nem hangzott el, az pedig „technikai kérdés”, hogy az illetékes amerikai kormányhivatal mindezt hogyan foglalja majd szövegbe.

Az Oeconomus kutatási igazgatója, aki tagja volt a washingtoni magyar delegációnak, az InfoRádióban megerősítette, hogy nem hangzott el időkorlát a tárgyalásokon.

Mint mondta, az amerikai fél megértette a determinisztikus tényezőket, miszerint Magyarország egy tengerparttal nem rendelkező ország, így energiafüggősége van, ennek megfelelően bármilyen időkorlátról nem esett szó ezen a tárgyaláson.