Ez az adat jelentős emelkedés a 2024-es 121,2 gramm/kilométeres szinthez képest, és még a 2016-os értéket (124,6) is meghaladja. A szakértők két fő okkal magyarázzák a kedvezőtlen trendet: a szabadidő-autók (SUV) rendkívüli népszerűségével és az elektromos járművek alacsony hazai részarányával - írja a vezess.hu.

A hazai új személyautók átlagos CO2-kibocsátásának alakulása (g/km)

2012: 138,4

2014: 131,4

2016: 124,6

2018: 126

2020: 124,2

2022: 134,3

2024: 121,2

2025 (január–október): 127,2

SUV-dominancia és megnövekedett tömeg

Magyarország európai szinten is kiemelkedő SUV-piaccá vált: az év első tíz hónapjában az eladott autók közel 63 százaléka (62,98 százalék) tartozott ebbe a kategóriába. Ez az arány jóval magasabb, mint a szomszédos Ausztriában (54,4százalék) vagy Németországban (48,42 százalék).

A szabadidő-autók légellenállása jellemzően 5-20 százalékkal rosszabb a hagyományos karosszériákénál, ami közvetlenül növeli a fogyasztást. Emellett a modellek folyamatos „hízása” is rontja a statisztikát: a mai autók nehezebbek, nagyobbak és erősebbek, mint 10-20 évvel ezelőtti elődeik, amihez több anyagfelhasználás és nagyobb mozgatási energiaigény társul.

Alacsony villanyautó-részarány

A kibocsátási átlagot a 0 grammos elektromos autók javíthatnák, ám Magyarországon ezek aránya az év első tíz hónapjában mindössze 8,4 százalék volt. Bár ez magasabb a horvátországi 1,61 százaléknál, messze elmarad az uniós átlagtól, vagy az olyan országoktól, mint Portugália (22 százalék) vagy Ausztria (21,42 százalék).

A jelenleg is futó állami támogatás ellenére a hazai piac nem tudta követni a nyugat-európai trendeket, így a magyar károsanyag-kibocsátási átlag jelenleg jelentősen elmarad a 108 gramm/kilométer alatti uniós célértéktől.