Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az amszterdami állatkertbõl érkezett hím hóbagoly (Bubo scandiacus) testvérpár egyikének csõre a Debreceni Állatkertben 2018. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Húsz év után először kihaltnak nyilvánítottak egy madárfajt Svédországban

Svédországban kihaltnak nyilvánították a hóbaglyot, húsz év után először veszítve el hivatalosan egy madárfajt. A tudósok szerint az éghajlatváltozás és a melegebb telek okozta élőhelyveszteség, valamint a mezei egerek hiánya vezetett a faj populációjának eltűnéséhez.

Svédországban kihaltnak nyilvánították a hóbaglyot, ami húsz év után az első alkalom, hogy az ország hivatalosan elveszít egy madárfajt – közölték természetvédelmi szervezetek. A tudósok szerint az éghajlatváltozás lehet a visszaszorulás fő oka, mivel megzavarja a bagoly érzékeny sarki ökoszisztémáját.

„A melegebb telek több esőt és kevesebb havat hoznak, ami tönkreteszi a hóalagutat, amelyre a hóbagoly elsődleges táplálékát adó lemmingek támaszkodnak a túléléshez” – idézi az Index a BirdLife International magyarázatát.

A hóbagoly a világ egyik legnagyobb bagolyfaja, és hideg régiókban él az Északi-sark környékén, többek között Alaszka, Kanada, Észak-Oroszország és Skandinávia területén. A faj a popkultúrában is ismertté vált, leginkább a Harry Potter-filmek Hedwig nevű karaktere révén.

Novemberben a Svéd Fajinformációs Központ javasolta, hogy a hóbaglyot a 2025-ös Vörös Listán kihaltnak nyilvánítsák Svédországban, mivel 2015 óta nem figyeltek meg költést.

A központ a Svéd Mezőgazdasági Egyetem (SLU) része, és hivatalosan ötévente frissíti a vörös listát. Az új, hivatalos kiadás 2026 márciusában várható.

Világszinten is drámai a helyzet

Egy 2024 végén, a Bird Conservation International tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a hóbagoly világpopulációja 14 000-28 000 költő példányra tehető.

A Bird Conservation International felhívta a figyelmet arra is, hogy a faj 2017 óta sebezhető a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) globális vörös listáján, miután a populáció a becslések szerint az elmúlt tíz évben, vagyis nagyjából három generáción belül, 30 százalékkal csökkent.

Bár Svédországban már nem látható a hóbagoly, Skandináviában nem tűnt el teljesen – mondta Mikael Svensson, a SLU Fajadatbankjának biológusa.

A probléma megoldása érdekében kulcsfontosságú lesz a lemmingek visszatérése, mivel ez hosszú távon ösztönözheti a hóbaglyok visszatelepülését, hiszen a bagoly több ezer kilométert képes vándorolni a táplálék elérhetősége függvényében – olvasható.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×