Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: The Good Brigade/Getty Images

Oeconomus: Magyarországon alacsony a munkafüggők aránya, és nem sokat túlórázunk

Európa egyes nyugati országaiban, illetve egy bizonyos észak-afrikai országban is elterjedt a munkaalkoholizmus – állapítja meg az Oeconomus tanulmánya.

Magyarországon a munkafüggőség előfordulása a nemzetközi átlag alatt van: a reprezentatív vizsgálatok szerint a foglalkoztatottak körének 5-6 százalékát érinti – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

A munkaalkoholizmusként is ismert jelenség egy kényszeres munkavégzési forma, amely során az egyén túlzottan és kontroll nélkül szenteli a munkának magát, legtöbbször az egészsége és a magánélete rovására. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ez összefügg a stresszel, depresszióval, szorongással, illetve fizikai betegségekkel is.

„Hosszú távon a munkamánia gazdasági károkat is okozhat, a termelékenység csökkenéséhez, a munkából való kieséshez, és megnövekedett egészségügyi költségekhez is vezethet” – teszi hozzá Erdélyi Dóra senior elemző, a tanulmány szerzője.

Magyarországon a túlórázás lehetőségét A munka törvénykönyve szabályozza. Egy munkavállaló évente alapesetben legfeljebb 250 óra túlórát vállalhat, ez kollektív szerződéssel 300 órára emelhető, külön írásbeli megállapodással éves szinten akár 400 óra is lehet a maximális túlóramennyiség.

Az Eurostat hivatalos adatai szerint Európán belül a túlórázás inkább a nyugati és a déli országok sajátossága. Az EU-átlag 2024-ben 6,5 százalékos volt,

hazánkban a 15–64 évesek 2,4 százaléka vállalt jelentős túlórát 2024-ben.

Az Eurostat definíciója szerint a túlórázás az átlagosan heti 49 munkaórát meghaladó munkamennyiséget jelenti. A legnagyobb arányban Görögországban, Cipruson, és Franciaországban túlóráznak a dolgozók. Környékünkön Cseh- és Lengyelországban relatíve magasabb az arány, 7 százalékos. Bulgáriában a hivatalos statisztika szerint 0,4 százaléka túlórázik a 15–64 éveseknek.

Az Eurostat a hétvégi munkavégzésről is gyűjt adatokat, a 2023-as évre vonatkozó eredmények alapján Olaszországban, Franciaországban, és Spanyolországban a 15–64 évesek harmada dolgozik hétvégén is, míg itthon ez az arány mindössze 7 százalék.

A magyarországi tanulmányok alapján a mintegy 4,6 millió foglalkoztatottból 230-280 ezer ember lehet érintett a munkafüggőség jelenségében itthon. Ezzel az 5-6 százalékos aránnyal szemben az USA-ban a dolgozók ötödét, Tunéziában pedig 42 százalékukat érinti ez. Különösen gyakori a jelenség itthon a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, szellemi munkát végzőknél, vezetői pozícióban dolgozóknál. A férfiaknál a fiatalabb és idősebb korcsoportokban,

a nőknél pedig az idősebbek között jellemzőbb a munkafüggőség.

A munkafüggőség mást jelent, mint a kiégés, az utóbbiban érintett egyének „már nem is akarnak dolgozni”, érzelmileg túl vannak terhelve. A munkamánia kiégéshez vezethet, de a kiégés nem feltétlenül jár együtt munkafüggőséggel.

Szintén fontos egymástól elválasztani a sokat dolgozó, illetve a munkafüggő személyek helyzetét, a sokat dolgozók pusztán szorgalmasak, a munkaalkoholisták függően menekülnek a munkába, nem képesek kikapcsolódni. Ez életük minden területén egyensúlyvesztést okoz – írja a senior elemző.

A munkamánia mögött több tényező is állhat, mint például gyermekkori lelki sérelmek vagy traumák (túlzott megfelelési kényszer, instabil családi környezet, magánéleti problémák). A perfekcionizmus, alacsony önértékelés, de a nárcisztikus jegyek is vezethetnek ehhez. A versengő, nem támogató munkahelyi légkör szintén hajlamosít erre – teszi hozzá Erdélyi Dóra.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×