Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Young business woman with fake eyes painted on adhesive note sleeping at workplace in office
Nyitókép: thianchai sitthikongsak/Getty Images

Meglepő adat a munkahelyi tevékenységünkről

Tavaly az EU-ban a 20 és 64 év közötti, teljes és részmunkaidős munkavállalók tényleges heti munkaóráinak száma a főállásukban átlagosan 36,0 óra volt, szemben a 2014-es 37,0 órával.

Az egyes uniós országok közelebbi vizsgálata azonban figyelemre méltó különbségeket mutat az Eurostat adatai szerint.

2024-ben az elsődleges munkahelyükön a leghosszabb munkahetet

  • Görögországban (39,8 óra),
  • Bulgáriában (39,0 óra),
  • Lengyelországban (38,9 óra) és
  • Romániában (38,8 óra) teljesítették a dolgozók.

Ezzel szemben Hollandiában volt a legrövidebb munkahét (32,1 óra), ezt követte Dánia, Németország és Ausztria (egyenként 33,9 óra).

Magyarországon 37,4 óra jött ki, Szlovákiában 37,9, Csehországban és Horvátországban egyaránt 37,8 óra. Ausztriában mindössze 33,9 órát mutat az uniós statisztika, míg a nem EU-tag szerbeknél 41,3 óra az átlag.

Az EU-ban 2024-ben

  • a leghosszabb munkahetet a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat (41,2 tényleges munkaóra),
  • a bányászat és kőfejtés (38,8), valamint
  • az építőipar (38,7) területén jegyezték fel.

A legrövidebb hivatalos munkahetet a háztartások munkáltatói tevékenységeiben (26,7), az oktatásban (31,9), valamint a művészetekben, szórakoztatásban és szabadidőben (32,9) regisztrálták.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×