Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Young business woman with fake eyes painted on adhesive note sleeping at workplace in office
Nyitókép: thianchai sitthikongsak/Getty Images

Meglepő adat a munkahelyi tevékenységünkről

Tavaly az EU-ban a 20 és 64 év közötti, teljes és részmunkaidős munkavállalók tényleges heti munkaóráinak száma a főállásukban átlagosan 36,0 óra volt, szemben a 2014-es 37,0 órával.

Az egyes uniós országok közelebbi vizsgálata azonban figyelemre méltó különbségeket mutat az Eurostat adatai szerint.

2024-ben az elsődleges munkahelyükön a leghosszabb munkahetet

  • Görögországban (39,8 óra),
  • Bulgáriában (39,0 óra),
  • Lengyelországban (38,9 óra) és
  • Romániában (38,8 óra) teljesítették a dolgozók.

Ezzel szemben Hollandiában volt a legrövidebb munkahét (32,1 óra), ezt követte Dánia, Németország és Ausztria (egyenként 33,9 óra).

Magyarországon 37,4 óra jött ki, Szlovákiában 37,9, Csehországban és Horvátországban egyaránt 37,8 óra. Ausztriában mindössze 33,9 órát mutat az uniós statisztika, míg a nem EU-tag szerbeknél 41,3 óra az átlag.

Az EU-ban 2024-ben

  • a leghosszabb munkahetet a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat (41,2 tényleges munkaóra),
  • a bányászat és kőfejtés (38,8), valamint
  • az építőipar (38,7) területén jegyezték fel.

A legrövidebb hivatalos munkahetet a háztartások munkáltatói tevékenységeiben (26,7), az oktatásban (31,9), valamint a művészetekben, szórakoztatásban és szabadidőben (32,9) regisztrálták.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 05:00
×
×
×
×