Az élethosszig tartó tanulás (angolul: lifelong learning) ma már kulcsszerepet játszik az egyének munkaerőpiaci esélyeiben és a gazdasági versenyképességben, Magyarország azonban – a javuló tendencia ellenére – ezen a téren is lemaradt az európai élmezőnyhöz képest – állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: az emberek nem tehetik meg, hogy felnőttként, a munka mellett ne képezzék magukat, mert akkor lemaradnak vagy kiszorulnak a legjobb munkahelyekről. Mint fogalmazott, nagyon gyorsan változik a világ, és ezzel a változással egyénileg is lépést kell tudni tartani, nem csak a vállalati vagy a nemzetgazdasági szinten. Az elemző kiemelte: folyamatosan fejlődik a technológia, a digitalizáció, átértékelődnek vagy akár meg is szűnhetnek bizonyos munkakörök, és ilyen körülmények között

„az lesz a sikeres és jövőálló munkavállaló, aki képes gyorsan új készségeket elsajátítani”.

Az élethosszig tartó tanulás olyan folyamat, amely során az ember egész élete alatt – szervezett vagy önálló módon, formális, nem formális vagy informális formában – folyamatosan tanul, fejlődik, képzi és fejleszti magát. Ez nemcsak a hagyományos iskolai évekre korlátozódik, hanem a munkahelyi képzésekre, tanfolyamokra is kiterjed, sőt a közösségi, családi vagy egyéb élettapasztalatokat, önképzést is magában foglalja. Az elemző külön megemlítette az informális tanulást, amikor spontán ismereteket szerzünk a mindennapi életben online információgyűjtésből, tapasztalatokból, önképzésből.

Erdélyi Dóra szerint nemzetgazdasági érdek is a folyamatos tanulás, mert azok az egyéni hasznok, amelyeket a tanulás során sajátítunk el – így például a kreativitás, a rugalmasság vagy az önbizalom –, magasabb szintre is emelhetők, ha alkalmazzuk a munkánkban, a vállalati működésben. Az élethosszig tartó tanulás ugyanis egyebek mellett segíti az alkalmazottakat abban is, hogy kreatívabbak legyenek, kritikusan gondolkodjanak, önállóan oldják meg a különböző problémákat. Ezek a folyamatok pedig serkentik az innovációt, hozzájárulnak a vállalati működés fejlesztéséhez, továbbá új ötletek is születhetnek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője úgy véli,

az a szervezet vagy cég, amely a középpontba helyezi a folyamatos tanulást és képzést, versenyelőnyre tehet szert számos területen,

hiszen hatékonyabban dolgozhatnak a munkatársak, az ideális körülmények megteremtésével kevesebben hagyják el az adott vállalatot, és jobban alkalmazkodhatnak a változásokhoz is a munkavállalók. „A lifelong learning mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten növeli a versenyképességet” – jegyezte meg Erdélyi Dóra.

Az oktatásban és képzésben való részvételt globális szinten mérik, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idén készített kutatást ezzel kapcsolatban. Tizenkét hónapon át figyelték, hogy a felkeresett vállalatoknál, szervezeteknél mekkora arányban vettek részt formális vagy nem formális képzéseken a munkavállalók. A felmérés alapján az északi és az angolszász országokban volt a legnagyobb hajlandóság: Finnországban, Norvégiában és Dániában jelentős volt az érdeklődés a különféle képzések iránt. A legalacsonyabb arányt Dél-Koreában, Horvátországban és Lengyelországban mérték.

Magyarország a teljes rangsor utolsó harmadában és a régiós középmezőnyben található.

Erdélyi Dóra elmondta: a 2024-es Eurostat-adatok szerint a felmérést megelőző négy hétben átlagosan a felnőtt uniós állampolgárok 14 százaléka járt képzésre. Ez uniós szinten emelkedést mutat 2020-hoz képest, amikor a dolgozók 9,1 százaléka vett részt ilyen képzéseken. A tavalyi felmérés Magyarországon csaknem 12 százalékos részvételi arányt mutatott, ami nem sokkal marad el az uniós átlagtól. Ezzel hazánk a listán megelőzte Csehországot (10,8 százalék) és Lengyelországot (10 százalék) is. Régiós szinten egyébként Szlovénia (23,1 százalék) és Szlovákia (12,8 százalék) teljesített kiemelkedően.

Nem mindenki engedheti meg magának

Erdélyi Dóra hozzátette: az elmúlt években jelentősen átalakult és modernizálódott a felnőttképzési rendszer Magyarországon. Rugalmasabb és a munkaerőpiaci igényekhez jobban alkalmazkodó képzések váltak elérhetővé, illetve a munkáltatók is egyre inkább szerepet vállalnak a célzott képzésekben. Támogatják a szakmai átképzéseket, a rész-szakképzéseket és a rövidebb kurzusokat is. A tanulmány szerint a képzési modernizáció pozitív hatásai megmutatkoznak a részvételi arányokban is. A felnőttképzésben (egész életen át tartó tanulásban) résztvevő 25-64 évesek aránya a 2015-ös 7,1-ről 2024-re 11,8 százalékra ugrott hazánkban. Magyarországon is látszik az az európai trend, amely szerint a nők nagyobb arányban vesznek részt felnőtt korukban is különböző képzéseken: 2024-ben a nők 13,2 százaléka, a férfiak 10,4 százaléka vett részt oktatásban, képzésben.

Az OECD annak is utánajárt, hogy milyen tényezők, akadályok állnak az élethosszig tartó tanulás útjába. Az elemző elmondta: sok felnőtt azt válaszolta, nem érzi fontosnak, hogy képezze magát, mert nincs elég információja, hogyan tehetné ezt meg, illetve egyesek nem látnak benne hasznot. Sok megkérdezett azt mondta, egyszerűen nem jut ideje a tanulásra különféle családi vagy egyéb kötelezettségek miatt. Másokat a magas képzési díjak, illetve az állami vagy a munkáltatói támogatás hiánya tántorított el a képzésektől. Erdélyi Dóra megjegyezte: a gazdasági dualitás a munkahelyi- és felnőttképzésekben is meglátszik idehaza, a kisebb vállalkozásoknál jellemzően szűkebb körben valósul meg a tudatos képzés.

Ez azt jelenti, hogy a nagyobb és főleg a multinacionális vállalatoknál sokkal tudatosabban és megfelelő stratégiával építik be a munkáltatók képzését a mindennapi működésbe. A kis- és középvállalkozások körében viszont sokkal nagyobb a szórás, és számos cégnél tapasztalható az, hogy a továbbképzések eseti jellegűek vagy minimális számban biztosítottak, és leginkább csak a szakmai alapismeretek pótlására vagy a jogszabályi megfelelés miatt történnek.