Sajtóhírek szerint radikális nyugdíjpiaci reformra készül az amerikai elnök. Ha megvalósulnak Donald Trump tervei, akkor a jövőben akár kripto-, arany- vagy egyéb alternatív eszközökbe is befektethetnek az amerikai nyugdíjalapok. A Financial Timesnak nyilatkozó alapkezelők szerint az elnöki rendelet hatására akár több száz milliárd dollár is megmozdulhat a különböző eszközök, úgy mint a kriptodevizák, az arany és kockázati magántőkealapok irányába, ezzel új keresletet támasztva. A 401(k) nevű nyugdíj-takarékossági számlákról van szó, amelyek hosszú távú, adóhatékony nyugdíj-megtakarítási eszközök. Ezeknél a munkabérből levont befizetések automatikusan növelik a befektetett tőkét, hasonlóan a Magyarországon ismert önkéntes nyugdíjpénztárhoz. A befektetett összeget egy bizonyos értékhatárig a munkáltató kiegészítheti, ami különösen népszerűvé teszi az Egyesült Államokban ezt a megtakarítási számlát.

A Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője az InfoRádióban elmondta: a gyakorlatban konkrétan az történik, hogy minden hónapban levonnak egy fix összeget az érintettek munkabéréből, és átutalják a nyugdíjalapokhoz, a munkáltató pedig akár 50 százalékkal is hozzájárulhat mindehhez. Természetesen lenne egy felső limit, havi 5-8 ezer dollár mozgatható meg. Jelenleg mintegy 70 millió amerikai adózó csaknem 9000 milliárd dollárt tart 401(k) számlákon befektetve, ami a teljes, 46 700 milliárd dolláros amerikai nyugdíjpiac körülbelül egyötöde.

Juhász Kristóf szerint több lehetséges szcenárió is van arra, hogy ebből a 9000 milliárd dolláros összegből mennyi pénz kerülhetne át a mostani befektetésekből aranyba, illetve kriptodevizákba. Úgy véli, ha a privát bankok tartanák az egy-két százalékos arányt, és az aláírást követően ennyit forgatnának be dollárba, akkor az éves aranykeresletnek nagyjából a 45 százalékát kellene befizetni az említett számlákra. A Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője úgy fogalmazott, első blikkre ez túlzónak tűnik, hiszen az éves aranykereslet tavaly 4500 tonna és 380 milliárd dollár körül alakult, és

ha a globálisan átlagosnak mondható kétszázalékos vagyonkezelői aranyallokációt vesszük figyelembe, akkor 180 milliárd dollárnyi extra tőke érkezhetne az arany piacára az említett 9000 milliárd dollárból.

A szakértő megjegyezte: a Világbank 14-18 százalék közötti aranytartalékot javasolt a portfóliókon belül a nyugdíj-alapkezelőknek. Ebben az esetben pedig 1350 milliárd dollár foroghatna be a sárga nemesfémbe, ami körülbelül a három és félszerese az éves globális aranykeresletnek. Mindezek alapján nem tartja valószínűnek, hogy „azonnal megindulnának a nagy pénzek” az arany, a kriptók vagy a magántőkealapok irányába, de vélhetően hosszabb távon ez lenne Donald Trump célja. Juhász Kristóf szerint sokkal nagyobb a realitása annak, hogy az új befizetések egy-két százaléka, azaz nagyjából évente 60 milliárd dollár kerülhet az alternatív befektetések piacára, így köztük a kriptók, az arany és a magántőkealapok számlájára.

A kriptobefektetések kifejezetten ellenjavalltak voltak a Biden-adminisztráció alatt. A Conclude cégvezetője nem tartja meglepőnek, hogy Donald Trump viszont ennyire preferálja ezt a megoldást, hiszen családi vállalkozást építettek a kriptoeszközökre, a fiának is van egy ilyen területen tevékenykedő cége. Emlékeztetett, hogy Donald Trump az elnökválasztási kampányban is többször kitért arra, hogy ha visszakerül a Fehér Házba, pozitívabban szabályozza a kriptókat. Ennek megfelelően a Trump-adminisztráció májusban törölte a Joe Biden által 2022-ben bevezetett ellenjavallatot, így egy ideig biztosan marad a kripto- és egyéb alternatív eszközöket – köztük az aranyat – támogató szabályozói környezet.

A döntés kedvezhet az olyan nagy befektetési cégeknek, mint például a BlackRock vagy a Blackstone, amelyek már el is kezdtek mozgolódni az amerikai nyugdíjalapok környékén, különböző partnerségeket és együttműködéseket kötnek.

A BlackRock kihasználva a kedvező helyzetet, elkezdett kilincselni a lakossági szolgáltatóknál.

Juhász Kristóf kiemelte: eddig ezek a befektetési cégek, vagyonkezelők jellemzően az intézményi befektetők piacát osztották fel egymás között, most azonban megnyílt a lehetőség arra, hogy „sok kicsi sokra megy alapon” lakossági befektetők sok ezer milliárdját is kezelhessék majd.

A cégvezető szerint a globális piacot sokkal inkább az foglalkoztatta, miként alakul a vámháború, a kriptodevizák és a fizikai aranybefektetés kevésbé mozgatta meg az árfolyamot. A vámok körüli „húzd meg, ereszd meg” nemrég egészen 3500 dollárig repítette az aranyárfolyamot, míg jelenleg 3350 dollár az ára egy uncia aranynak.

Az új elnöki rendelet igazából a kriptobefektetéseknek teremtett nagyon pozitív szabályozói környezetet, és ha valóban bevezetik, azzal főleg a magántőkealapok járnak nagyon jól.

Az állampolgárok szempontjából értelemszerűen az a legfőbb kérdés, mennyire biztonságos kriptoeszközökben tartani a nyugdíj-megtakarításokat. Juhász Kristóf arra számít, hogy viszonylag kis arányt fognak kapni a kockázatosabb eszközök a portfóliókon belül. A nyugdíjbiztosítóknál, nyugdíjalapoknál jelenleg nagyrészt klasszikus részvények (60 százalék) és kötvények (40 százalék) vannak, de ez a szisztéma az elmúlt két évben nem teljesített annyira jól, minthogyha alternatív eszközökhöz is nyúlhattak volna.

A Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője elmondta: az arany idei hozama 27 százalékos pluszban van dollárban, ezzel szemben az amerikai S&P 500 tőzsdeindexet „eléggé megtépázta a vámháború”, igaz, még így is néhány százalékos pluszban van. A kockázatos eszközként emlegetett bitcoin ugyanakkor „menedékeszköz” lett, és az aranyhoz hasonló hozamot ért el, ezzel nagy meglepetést okozva a részvénypiacokon. Juhász Kristóf a fejlemények alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a következő tíz-húsz évben még nagyobb súlyt fognak kapni az alternatív befektetések a nyugdíjkezelők portfóliójában is.