A lakáspiacot lassuló drágulás és jelentős regionális különbségek jellemezték májusban az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint, amely valós időben mutatja a tényleges árváltozásokat. Ezt jelzi például, hogy egy hónappal ezelőtt, áprilisban az ingatlan.com lakásárindexe 19,2 százalékos éves áremelkedést mutatott Budapesten, ami tizedespontossággal egyezik a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében 2025 első negyedévére vonatkozó áremelkedési ütemmel.

A lakáspiac keresleti oldalán 267 ezer telefonos érdeklődést regisztrált a portál májusban az eladó lakások és házak iránt, ami négy százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az országos lakásdrágulás is visszafogottabb volt. Májusban 12,1 százalékra lassult az éves drágulás üteme az egy hónappal korábbi 12,5 százalékról. A havi drágulás üteme viszont kevesebb mint felére esett vissza: 0,8 százalékra lassult az áprilisi két százalékról.

Bár Budapesten az éves drágulás 19 százalékos maradt, a havi áremelkedés üteme a fővárosban is csaknem a felére lassult.

Májusban 1,2 százalékos volt a budapesti lakásdrágulás, ami az áprilisi kétszázalékos áremelkedés mintegy felét, a februári 4,5 százalékos áremelkedésnek pedig a harmadát-negyedét teszi ki.

„A budapesti lassulás nem jelent meglepetést, mivel a kereslet áprilisról májusra csak stagnált, így a drágulás lassulása is várható volt. A magas budapesti lakásárak az viszont az agglomerációba szorítják a vevőket. A friss adatok szerint a Pest vármegyei településen található lakóingatlanok ára májusban 1,6 százalékkal nőtt havi szinten, ami meghaladja a budapesti drágulás ütemét. Országos szinten a szerény májusi keresletnövekedés visszafogott havi drágulást okozott áprilishoz képest, de az egyes régiókon belül továbbra is jelentősek az eltérések. Az amúgy magas ingatlanárakkal rendelkező ipari beruházások helyszíneként is szolgáló észak- és dél-alföldi régióban például csak stagnáltak az árak” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hol tartanak a négyzetméterárak?

Az eladó használt lakóingatlanok esetében június elején a fővároson belül az V. kerület volt a legdrágább kétmillió forintos átlagos négyzetméterárával, míg a legolcsóbb a XIII. kerület 824 ezer forintos értékkel. A fővárosi átlagár pedig 1,27 millió forintot tett ki.

Debrecenben 941 ezer forintnál tart az átlagár egy négyzetméterre vetítve, míg Szegeden 875 ezer, Pécsen 785 ezer forinttal számolhatnak a vevőjelöltek. Ugyanakkor Győrben 841 ezer forint az átlag, ehhez képes Miskolcon még az 500 ezer forintos szintet sem éri el. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján lett 287 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal, ami a budapesti árszint kevesebb mint negyedét teszi ki.

Javulhatnak nyáron a vevők kilátásai

Az ingatlanpiacon a vevők aktivitása hagyományosan visszafogottabb. Ez a szezonális hatás, valamint a jelenlegi magas budapesti árszint, azt sugallja, hogy a következő időszakban sem várható érdemi változás a fővárosi eladási piacon.

„Budapesten kívül pedig az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező települések piaca lehet aktívabb. A piaci lassulás jó hír lehet a vevők számára, mert a kínálat növekszik, a vásárlók alkupozíciója pedig javul. Mindez a megfizethetőség irányába terelheti a lakásárakat is” – fogalmazta meg várakozásait az ingatlan.com szakértője. Balogh László azt is elmondta, hogy a nyári időszakban jellemzően a bérleti piac élénkül meg, ami gyökeresen eltérő dinamikát mutat az adásvételi oldalhoz képest, emiatt pedig izgalmas nyárra számíthatunk a lakáspiacon.