Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
mesterséges intelligencia üzleti élet
Nyitókép: Pixabay

Erdélyi Dóra: a digitalizáció és az MI átalakítja a munkaerőpiacot, de nem veszi el a munkát

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten a munkáltatók és a munkavállalók is sokkal inkább hajlanak a továbbképzések felé. Így a mesterséges intelligencia nem kiszorítja az embert, hanem segíti a munkájában.

A következő években felgyorsul a magyar társadalom elöregedése, így egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány, a cégek emiatt a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia felé fordulnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Hozzátette: ez a technológiai átalakulás a következő 15 évben mintegy 900 ezer munkahelyet érint majd az országban.

„Az automatizáció és a digitalizáció nyújthat megoldást a munkaerőhiányra, kiegészítheti a már meglévő munkaerőt; ez különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő és rutinszerű munkakörökben gyorsulhat fel” – mondta a senior elemző. Globálisan a vállalatok több mint 75 százaléka tervezi bevezetni a következő öt évben a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú számítástechnikát, 2027-re pedig már a feladatok 42 százaléka lesz automatizált. Ez a trend Magyarországon is egyre inkább kibontakozik.

Az Oeconomus senior elemzője szerint viszont azt is érdemes látni, hogy a munka mindezek hatására sokkal inkább átalakul, semmint megszűnik.

A mesterséges intelligencia inkább kiegészíti a munkát és segít a hatékonyságot növelni, minthogy elvenné az emberek elől

– hangsúlyozta, de megjegyezte: egy-két munkakör így is eltűnhet.

A szakértő szerint az átalakulás nyertesei olyan szakmák lesznek, mint a mérnöki területek, például a fintech munkakörök, az MI és a gép tanulás specialistái, a szoftverfejlesztés, vagy éppen a környezetmérnökség. A vesztesek közé viszont főként az adminisztratív munkakörben, illetve hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben dolgozók fognak tartozni.

Erdélyi Dóra leszögezte: az átalakulásra lehet készülni. Nagyon fontos mind a rugalmasság, mind pedig a szakmai képzés, a nyitottság és a hajlandóság. Egy 2025-ös felmérés szerint a technológiai újdonságok miatt a meglévő készségek 40 százaléka avulhat el vagy alakulhat át 2030-ig. Egy másik, globális kutatás pedig arra jutott a bevont munkáltatók visszajelzései alapján, hogy 100 munkavállalóból 59-nek lesz szüksége képzésekre a következő időkben.

Pozitívumként emelte ki, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hajlanak arra, hogy ezeket a képzéseket elvégezzék, képességeket elsajátítsák. A munkaadók 85 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben a dolgozók képzése a fő prioritások között szerepel, és a munkavállalók is globálisan 72, Magyarországon pedig 70 százalékos arányban igénylik a továbbképzéseket, szakmai fejlődést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×