Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
311.43
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
mesterséges intelligencia üzleti élet
Nyitókép: Pixabay

Erdélyi Dóra: a digitalizáció és az MI átalakítja a munkaerőpiacot, de nem veszi el a munkát

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten a munkáltatók és a munkavállalók is sokkal inkább hajlanak a továbbképzések felé. Így a mesterséges intelligencia nem kiszorítja az embert, hanem segíti a munkájában.

A következő években felgyorsul a magyar társadalom elöregedése, így egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány, a cégek emiatt a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia felé fordulnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Hozzátette: ez a technológiai átalakulás a következő 15 évben mintegy 900 ezer munkahelyet érint majd az országban.

„Az automatizáció és a digitalizáció nyújthat megoldást a munkaerőhiányra, kiegészítheti a már meglévő munkaerőt; ez különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő és rutinszerű munkakörökben gyorsulhat fel” – mondta a senior elemző. Globálisan a vállalatok több mint 75 százaléka tervezi bevezetni a következő öt évben a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú számítástechnikát, 2027-re pedig már a feladatok 42 százaléka lesz automatizált. Ez a trend Magyarországon is egyre inkább kibontakozik.

Az Oeconomus senior elemzője szerint viszont azt is érdemes látni, hogy a munka mindezek hatására sokkal inkább átalakul, semmint megszűnik.

A mesterséges intelligencia inkább kiegészíti a munkát és segít a hatékonyságot növelni, minthogy elvenné az emberek elől

– hangsúlyozta, de megjegyezte: egy-két munkakör így is eltűnhet.

A szakértő szerint az átalakulás nyertesei olyan szakmák lesznek, mint a mérnöki területek, például a fintech munkakörök, az MI és a gép tanulás specialistái, a szoftverfejlesztés, vagy éppen a környezetmérnökség. A vesztesek közé viszont főként az adminisztratív munkakörben, illetve hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben dolgozók fognak tartozni.

Erdélyi Dóra leszögezte: az átalakulásra lehet készülni. Nagyon fontos mind a rugalmasság, mind pedig a szakmai képzés, a nyitottság és a hajlandóság. Egy 2025-ös felmérés szerint a technológiai újdonságok miatt a meglévő készségek 40 százaléka avulhat el vagy alakulhat át 2030-ig. Egy másik, globális kutatás pedig arra jutott a bevont munkáltatók visszajelzései alapján, hogy 100 munkavállalóból 59-nek lesz szüksége képzésekre a következő időkben.

Pozitívumként emelte ki, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hajlanak arra, hogy ezeket a képzéseket elvégezzék, képességeket elsajátítsák. A munkaadók 85 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben a dolgozók képzése a fő prioritások között szerepel, és a munkavállalók is globálisan 72, Magyarországon pedig 70 százalékos arányban igénylik a továbbképzéseket, szakmai fejlődést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Újra kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak – jelentette be csütörtökön Köböl Anita kormányszóvivő. Azóta a részletszabályok hivatalosan is napvilágot láttak. „Ez a döntés igazságtétel az egész orvosi társadalomnak” – így reagált a bejelentésre az InfoRádióban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×