Infostart.hu
eur:
366.81
usd:
332.94
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
mesterséges intelligencia üzleti élet
Nyitókép: Pixabay

Erdélyi Dóra: a digitalizáció és az MI átalakítja a munkaerőpiacot, de nem veszi el a munkát

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten a munkáltatók és a munkavállalók is sokkal inkább hajlanak a továbbképzések felé. Így a mesterséges intelligencia nem kiszorítja az embert, hanem segíti a munkájában.

A következő években felgyorsul a magyar társadalom elöregedése, így egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány, a cégek emiatt a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia felé fordulnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Hozzátette: ez a technológiai átalakulás a következő 15 évben mintegy 900 ezer munkahelyet érint majd az országban.

„Az automatizáció és a digitalizáció nyújthat megoldást a munkaerőhiányra, kiegészítheti a már meglévő munkaerőt; ez különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő és rutinszerű munkakörökben gyorsulhat fel” – mondta a senior elemző. Globálisan a vállalatok több mint 75 százaléka tervezi bevezetni a következő öt évben a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú számítástechnikát, 2027-re pedig már a feladatok 42 százaléka lesz automatizált. Ez a trend Magyarországon is egyre inkább kibontakozik.

Az Oeconomus senior elemzője szerint viszont azt is érdemes látni, hogy a munka mindezek hatására sokkal inkább átalakul, semmint megszűnik.

A mesterséges intelligencia inkább kiegészíti a munkát és segít a hatékonyságot növelni, minthogy elvenné az emberek elől

– hangsúlyozta, de megjegyezte: egy-két munkakör így is eltűnhet.

A szakértő szerint az átalakulás nyertesei olyan szakmák lesznek, mint a mérnöki területek, például a fintech munkakörök, az MI és a gép tanulás specialistái, a szoftverfejlesztés, vagy éppen a környezetmérnökség. A vesztesek közé viszont főként az adminisztratív munkakörben, illetve hagyományos biztonsági és gyári munkakörökben dolgozók fognak tartozni.

Erdélyi Dóra leszögezte: az átalakulásra lehet készülni. Nagyon fontos mind a rugalmasság, mind pedig a szakmai képzés, a nyitottság és a hajlandóság. Egy 2025-ös felmérés szerint a technológiai újdonságok miatt a meglévő készségek 40 százaléka avulhat el vagy alakulhat át 2030-ig. Egy másik, globális kutatás pedig arra jutott a bevont munkáltatók visszajelzései alapján, hogy 100 munkavállalóból 59-nek lesz szüksége képzésekre a következő időkben.

Pozitívumként emelte ki, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hajlanak arra, hogy ezeket a képzéseket elvégezzék, képességeket elsajátítsák. A munkaadók 85 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben a dolgozók képzése a fő prioritások között szerepel, és a munkavállalók is globálisan 72, Magyarországon pedig 70 százalékos arányban igénylik a továbbképzéseket, szakmai fejlődést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

A Tisza-pártnak nincs ideológiai hagyománya, a választási kampányban arra koncentrált, hogyan tudja legyőzni az ellenfelét – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központot vezető politológus kiemelte, a Fidesz nem tudta tartani legfőbb kihívója tempóját, ezért is veszítette el a választást.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×