Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash.com

A Wizz Air sűríti az egyik budapesti járatát

A légitársaság október végétől gyakrabban repül Brassó és Budapest között – közölte szerdán a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér.

A Székelyföldet is kiszolgáló brassói repülőtér Facebook-oldalán azt írta, hogy a diszkont légitársaság október 26-ától a jelenlegi heti három helyett heti négy alkalommal indít járatokat az erdélyi városból a magyar fővárosba: a hétfői, szerdai és pénteki járat mellett vasárnapi is lesz.

A Wizz Air 2024. július 2-án indította el a Budapest és Brassó közötti járatot, a helyi sajtó információi szerint a járatok kihasználtsága több mint 80 százalékos volt.

A repülőtér a Romániai Repülőterek Egyesülete által közölt januári statisztika szerint egy év alatt megduplázta utasainak számát, a marosvásárhelyi és a nagyváradi repülőtereknél is forgalmasabbnak bizonyult.

A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér 2023 júniusában nyílt meg Románia első olyan légikikötőjeként, amely a rendszerváltás után, zöldmezős beruházásként valósult meg. Létrejöttét a székelyföldi önkormányzatok is támogatták, hangsúlyozva, hogy ez a tömbmagyar régiót is bekapcsolja a nemzetközi körforgásba.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×