Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unio, a CDU elnöke a CDU és a szövetséges Keresztényszocialista Unió, a CSU közös frakciójának alakuló ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. február 25-én. A két nappal korábbi előrehozott német parlamenti választásokon a két párt a szavazatok 28,8 százalékának megszerzésével győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Politico: az új német kormány még ellenségesebb lehet Magyarországgal

A várhatóan heteken belül megalakuló új német kormánykoalíció nyomás nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra a magyar kormány megbüntetése érdekében. A Politico információi szerint a konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz a források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését javasolja.

A hírportál a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között jelenleg zajló kormánykoalíciós tárgyalások utolsó, többek között a külpolitika témakörét érintő szakaszáról számolt be, és úgy értesült, hogy Németország új kormánya nyomást akar kifejteni az EU-ra a „rosszul viselkedő” országok megzabolása érdekében. Mindez alig leplezett utalás Magyarországra – fogalmazott a lap. A konzervatívok és a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy követelik a források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését azon tagállamok esetében, melyek megsértik a kulcsfontosságú elveket, többi között a jogállamiságot.

A portál utalt arra, hogy a tervezet sem Magyarországot, sem Orbán Viktort név szerint nem említette. A Politico ugyanakkor Magyarországot az unió „legsúlyosabb bűnözőjének” nevezte, mert évek óta azzal vádolják, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot és a bírák függetlenségét – tette hozzá.

Az EU-ra gyakorolt nyomás részeként a tervezet állást foglal amellett, hogy a meglévő „védelmi eszközöket” – a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztését – az EU Tanácsában sokkal kikövetkeztetettebben kell alkalmazni, mint korábban.

A Politco emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát Magyarország ellen az unió alapvető értékeinek és alapvető jogainak „súlyos megsértésének” gyanúja miatt, de a folyamat a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt.

2022-ben az Európai Bizottság az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak miatt mintegy 22 milliárd eurós uniós forrás zárolásáról döntött a Magyarországnak járó pénzekből. Ebből tavaly több mint 10 milliárd eurót szabadított fel.

A vétójog megkerülése érdekében a hivatalba lépő német kormány „támogatni akarja a minősített többségi szavazás kiterjesztését az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika bizonyos kérdéseiben, például a szankciók bevezetésében”. Ez lehetővé tenné, hogy a döntéseket magyar jóváhagyás nélkül is meghozzák.

A koalíciós tárgyalók megfogadták, hogy „proaktívabb szerepet” vállalnak az európai színtéren, és a weimari háromszöget, Franciaország, Németország és Lengyelország laza szövetségét használják fel az uniós politika alakításának eszközeként. "A weimari háromszögben szoros koordinációra törekszünk minden releváns európai politikai kérdésben, hogy egységesebben lépjünk fel az EU egészének szolgálatában" – olvasható a megállapodástervezetben.

A Politico ennek kapcsán utalt arra, hogy a leendő kancellár, Friedrich Merz korábban kijelentette, hogy hivatalba lépésének első napján Párizsba és Varsóba is utazik.

A koalícióra törekvő német pártoknak még hivatalba lépésük előtt meg kell állapodniuk az alapelvekről.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×