Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pexels

Szakadék a nők és a férfiak között az Európai Unióban

A nemek közötti bérszakadékra hívta fel a figyelmet csütörtökön, az Egyenlő Díjazás Európai Napjának előestéjén az Európai Bizottság.

A közlemény szerint az Európai Unióban a nők fizetése még mindig 13 százalékkal kevesebb a férfiakénál, azaz a nők bére ugyanarra a munkára vetítve a férfiakéhoz képest eurónként csak 0,87 euró.

Az Egyenlő Díjazás Európai Napja minden évben máskorra esik. Ez a nap ugyanis annak az időszaknak a kezdetét jelenti, amelyet a nőknek az év végéig pluszban le kellene dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit keressenek az adott évben, mint a férfiak. Idén ez a nap november 15-e.

Vera Jourová, az értékekért és átláthatóságért, Nicolas Schmit szociális és foglalkoztatásügyi, valamint Helena Dalli, az egyenlőségért felelős uniós biztos közös közleményben kiemelte: továbbra is elkötelezettek egy olyan Európa irányában, ahol a nők és a lányok kibontakozhatnak, és a munkaerőpiaci hozzájárulásuk teljes mértékű megbecsülést élvez.

Aláhúzták, hogy bár az utóbbi öt évben - a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia segítségével - a nők foglalkoztatottsága 2,9 százalékkal nőtt és a nemek közötti bérszakadék 1,5 százalékponttal csökkent, további lépésekre van szükség.

"A munkaerőpiacaink még mindig nemek szerint elkülönítettek, még mindig több a nő az alacsonyabb bérezésű szektorokban, például az ápolás terén, ahol gyakori a részmunkaidő. Ez azonban nem saját döntés, hanem az egyenlőtlenség és a társadalmi nyomás következménye" - olvasható a közleményben, amelyben egyúttal emlékeztetnek arra is, hogy 2023-ban az Európai Unió kampányt indított a nemi sztereotípiák leküzdésére is.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×