Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszél támogatóihoz a michigani Grand Rapidsban rendezett választási gyűlésen 2024. július 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Allison Dinner

Oeconomus: Donald Trump és Kamala Harris kül- és belpolitikája egyetlen ponton találkozik

A demokrata Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, a republikánus Donald Trump viszont vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér az Egyesült Államok szavazóinak – ez derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok jelenleg kiválóak – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén. A gazdasági viszony Kamala Harris megválasztása esetén sem romlana, Donald Trump viszont felívelő külpolitikai kapcsolatokat hozhat Magyarországnak – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

"A két jelölt eléggé eltérő gazdaságpolitikai koncepcióval rendelkezik:

Kamala Harris kevesebb globális jelentőségű gazdasági intézkedést fogalmazott meg, sokkal inkább egy esélyegyenlőség-alapú gazdaságot szeretne felépíteni.

Ezzel szemben Donald Trump például az általános, 10-20 százalék közötti importvám kivetésével globális szintre emelheti a Kínával folyó kereskedelmi háborút, ezzel valamilyen szinten kárt okozva az európai és magyar gazdaságnak is" – mondta a szakértő. Hozzátette, a republikánus jelölt emellett a kamatkörnyezetet is erőltetetten mérsékelni akarja, aminek hatására – az amerikai dollár globális szerepe miatt – az európai és magyar kamatkörnyezet is csökkenni fog.

Horváth Sebestyén arról is beszélt, hogy a két elnökjelölt milyen politikát képvisel az Európai Unióval kapcsolatban. Mint mondta, Kamala Harris elnöksége esetén az Egyesült Államoknak nagyobb befolyása lehet az EU-ra,

Donald Trump viszont várhatóan nem fog beleszólni az európai politika irányvonalába, mindössze két témában szeretné, ha az Európai Unió változtatna jelenlegi politikáján.

Ezek közül az egyik, hogy a NATO-tagállamok a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékról emeljék 3 százalékra a katonai kiadásaikat. A másikban viszont mindkét jelölt egyetért, azaz kétpárti konszenzus van, hogy az USA fő geopolitikai riválisa Kína, így arra fognak törekedni, hogy az Európai Unió valamilyen szinten ellenségesebben lépjen fel Kínával szemben – magyarázta Horváth Sebestyén.

Az elemző hozzátette, Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázolt fel. Trump a védelmi kiadások növelését tervezi és elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az 1000 milliárd dolláros határt. Harris a NATO szoros támogatására törekszik, megerősítve az amerikai elkötelezettséget Ukrajna iránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×