Infostart.hu
eur:
355.67
usd:
305.66
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszél támogatóihoz a michigani Grand Rapidsban rendezett választási gyűlésen 2024. július 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Allison Dinner

Oeconomus: Donald Trump és Kamala Harris kül- és belpolitikája egyetlen ponton találkozik

A demokrata Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, a republikánus Donald Trump viszont vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér az Egyesült Államok szavazóinak – ez derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok jelenleg kiválóak – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén. A gazdasági viszony Kamala Harris megválasztása esetén sem romlana, Donald Trump viszont felívelő külpolitikai kapcsolatokat hozhat Magyarországnak – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

"A két jelölt eléggé eltérő gazdaságpolitikai koncepcióval rendelkezik:

Kamala Harris kevesebb globális jelentőségű gazdasági intézkedést fogalmazott meg, sokkal inkább egy esélyegyenlőség-alapú gazdaságot szeretne felépíteni.

Ezzel szemben Donald Trump például az általános, 10-20 százalék közötti importvám kivetésével globális szintre emelheti a Kínával folyó kereskedelmi háborút, ezzel valamilyen szinten kárt okozva az európai és magyar gazdaságnak is" – mondta a szakértő. Hozzátette, a republikánus jelölt emellett a kamatkörnyezetet is erőltetetten mérsékelni akarja, aminek hatására – az amerikai dollár globális szerepe miatt – az európai és magyar kamatkörnyezet is csökkenni fog.

Horváth Sebestyén arról is beszélt, hogy a két elnökjelölt milyen politikát képvisel az Európai Unióval kapcsolatban. Mint mondta, Kamala Harris elnöksége esetén az Egyesült Államoknak nagyobb befolyása lehet az EU-ra,

Donald Trump viszont várhatóan nem fog beleszólni az európai politika irányvonalába, mindössze két témában szeretné, ha az Európai Unió változtatna jelenlegi politikáján.

Ezek közül az egyik, hogy a NATO-tagállamok a jelenlegi GDP-arányos 2 százalékról emeljék 3 százalékra a katonai kiadásaikat. A másikban viszont mindkét jelölt egyetért, azaz kétpárti konszenzus van, hogy az USA fő geopolitikai riválisa Kína, így arra fognak törekedni, hogy az Európai Unió valamilyen szinten ellenségesebben lépjen fel Kínával szemben – magyarázta Horváth Sebestyén.

Az elemző hozzátette, Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázolt fel. Trump a védelmi kiadások növelését tervezi és elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az 1000 milliárd dolláros határt. Harris a NATO szoros támogatására törekszik, megerősítve az amerikai elkötelezettséget Ukrajna iránt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×