Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Varga Mihály pénzügyminiszter érkezik a sajtótájékoztatóra a Pénzügyminisztériumban, ahol a költségvetés aktuális helyzetéről adott tájékoztatást 2024. január 4-én. A miniszter elmondta, hogy az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Varga Mihály felvetése közel kéthavi nyugdíjkiadást spórolna az országnak

A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión (EU) belül ne legyen szükség határvédelemre – mondta az Indexnek adott, hétfőn megjelent interjújában a pénzügyminiszter.

Varga Mihály egyebek mellett azt nyilatkozta az internetes lapnak, hogy „mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordultam, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből. Tavaly év végén küldtem egy levelet a biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle”.

A tárcavezető kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni.

A Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között, a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható – írták, hozzátéve, hogy erre az uniós biztos végül jelezte, lemondja a találkozót.

„Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától” – fogalmazott a miniszter.

A cikk szerint a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint), vagy más példával élve,

közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne, pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.

Úgy folytatták, hogy ezzel szemben június derekán kiderült, hogy az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt.

Varga Mihály összegezte a helyzetet az Indexnek: a tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az EU-n belül ne legyen szükség határvédelemre, ez pedig sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.

„Halkan jegyzem meg, a Magyarországra kiszabott 200 millió eurós büntetést bejelentő ítéletben is megtalálható. Tehát úgy is fogalmazhatunk: migránskvóta helyett határvédelmi kvóta szükséges, és nem 80 milliárdos büntetés, hanem 700 milliárd forintos költségtérítés jár Magyarországnak” – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter szerint a helyzet nemcsak igazságtalan, de komoly teher is a magyar államháztartásnak, ugyanakkor az uniós költségvetés méretéhez viszonyítva a határvédelmi kiadások elenyészőek: csak az idei évre 67 ezer milliárd forint az uniós költségvetés kiadási főösszege.

Mint írták, a különbséget jól szemlélteti, hogy az Európai Bizottság a magyar határvédelmi kiadások több mint felét költötte találkozókra és konferenciákra 2015 óta (955 millió euró, 375 milliárd forint), és az Európai Parlament is hasonló nagyságrendben költött utazásra és költőpénzre (740 millió euró, 290 milliárd forint) ugyanezen időszak alatt.

„A biztos úr ezúttal nem jelezte, hogy szándékozik-e Magyarországra jönni. Egy kifutó bizottság tagjáról beszélünk, láthatóan ebben az átmeneti időszakban nem fontos a távozó biztosoknak, hogy konkrét ügyekkel foglalkozzanak. Pedig továbbra is tartjuk, nem migránskvótára és nem 80 milliárd forintos bírságokra, hanem a költségek megtérítésére van szükség az Európai Unió részéről. Úgyhogy továbbra is azt szorgalmazzuk, vegyék napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő költségeinket” – mondta az Indexnek a pénzügyminiszter.

A tárcavezetőtől megkérdezték azt is, hogy Magyarország uniós soros elnöksége hozhat-e fordulatot a határköltségek rendezésében, válaszában Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy mivel a V4-ek megállapodása érvényben van, így az őszi ECOFIN-üléseken felmerülhet a határvédelmi költségek kérdése.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×