Húsz év alatt az Európai Unió és Kína között a kereskedelmi forgalom a hatszorosára növekedett, a külkereskedelem belső arányait tekintve pedig Kína súlya megduplázódott. A többi között ez derült ki a Nézőpont Intézetnek az Eurostat kereskedelmi adatain alapuló elemzéséből. Talabér Krisztián, az intézet gazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: húsz év alatt ez a kereskedelmi forgalom duplázódását jelenti, de úgy is lehet fogalmazni, hogy Európa két évtized alatt megduplázta Kína-függését.

Az európai országok közül

a legtöbbet abszolút értékben a hollandok, a németek és az olaszok importálnak, csak ez a három ország az összes kínai importnak a felét adja,

derül ki a Nézőpont összeállításából. Talabér Krisztián úgy fogalmazott, hogy ez a három ország gyakorlatilag önmagában határozza meg az Európai Unió és Kína külkereskedelmi kapcsolatát.

Az uniós exportot vizsgálva az látszik, hogy a németek, a franciák és a hollandok a legnagyobb haszonélvezői Kína piacának. Ezt a három ország együttesen a 27 uniós ország exportjának több mint kétharmadát adja.

Az uniós országok teljes behozatalának tekintetében Hollandia, Szlovénia és Csehország a leginkább Kína-függő, míg az exportban a németek, az írek és a finnek élnek leginkább Kínából - fejtette ki az elemző.

A magyar import 2023-ban 11 milliárd euró volt Kínából, ami az egész közösség behozatalának 2 százalékát jelentette, míg Magyarország 1,5 milliárd euró értékben exportált a kínai piacra terméket, ami az Európai Unió teljes exportjának 0,7 százalékát jelenti.

2004-ben, Hu Csin-tao korábbi kínai elnök akkori látogatásakor a két ország között az áruforgalom értéke 3,5 milliárd dollár volt, az import 3,2 milliárd, az export pedig 0,3 milliárd körül alakult.