eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés aktuális helyzetéről tart sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én. A miniszter elmondta, hogy az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Valami újat lépett Varga Mihály Brüsszel „némaságára”

A magyar kormány szándéka a határvédelmi költségekkel kapcsolatban is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől – nyilatkozta az Indexnek Varga Mihály. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy meghívta az uniós költségvetési biztost a déli határra.

A történet decemberre nyúlik vissza, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter egy hivatalos levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának: „Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul. Az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el.” A tárcavezető kiemelte:

a migrációs válság mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben ez a szándék nem teljesül maradéktalanul.

Magyarország 2015 óta 1 millió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán. A migrációs nyomás egyre növekszik, csak az idei évben már 100 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök. Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migrációs válság kitörésétől Varga Mihály előző levelének megírásáig (nagyjából tavaly decemberig) több mint 1,6 milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot – hívta fel erre rendszeresen a figyelmet Varga Mihály.

„Úgy tartanánk tisztességesnek és méltányosnak, ha az Európai Bizottság elismerné ezt az erőfeszítést, és megfelelő mértékű részesedést vállalna a schengeni határvédelmi feladatok megnövekedett magyarországi költségeinek finanszírozásában” – nyilatkozta a tárcavezető az Indexnek, aláhúzva: Magyarország a történelme alatt számtalanszor védte Európa határait. „Napjainkban pedig egy szövetség, az Európai Unió tagjaként tesszük ugyanezt. Európa nagyvárosaiban immár naponta tapasztalhatjuk a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági kihívásokat.”

Hétfőn a lap kérdéseire a tárcavezető azt mondta: „Decemberben levélben fordultam az uniós költségvetési biztoshoz, Johannes Hahnhoz annak érdekében, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez. A számításaink szerint a migránsválság 2015-ös kezdete óta már 700 milliárd forintot fordított határvédelemre, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot.” Tehát az összeg folyamatosan nő. Ezért

Varga Mihály most meghívta az uniós költségvetési biztost a déli határra.

„A magyar kormány szándéka ebben a kérdésben is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez” – összegezte az Indexenek a pénzügyminiszter, aki azt is kiemelte, a kormány évek óta rendszeresen felszólítja a határvédelmi költségek rendezésére az Európai Bizottságot.

Varga Mihály a lap azon kérdésére, hogy milyen választ kapott a korábbi levelére, úgy fogalmazott: a válaszlevél szerint az Európai Bizottság egyelőre nem tartja indokoltnak a költségek nagyobb arányú megtérítését, ezért is invitálta Johannes Hahnt a déli határra: „személyesen tájékozódjon a magyar határon szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök és határvadászok erőfeszítéseiről, a magyar határvédelmi rendszer eredményességéről”.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×