Az utóbbi évek aranypiaci folyamatairól, legfontosabb trendjeiről, illetve az MNB aranytartalékának
több lépésben történő növeléséről írt összefoglaló cikket Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője (pdf itt).
A relatíve nyugodt, egyensúllyal és növekedéssel jellemezhető 2010-es éveket 2020-ban válságok rázták meg. Először a Covid, illetve az arra adott kormányzati és jegybanki reakciók mozgatták leginkább a pénzügyi piacokat, majd a járványhelyzet javulásával a geopolitikai feszültségek élesedtek ki.
Az emelkedő inflációs környezetre reagálva az elmúlt években a jegybanki döntéshozók világszerte a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntöttek, az infláció letörése és a makrogazdasági egyensúly visszaállítása érdekében. 2023 második felében - a meghatározó gazdaságokban tapasztalt áremelkedési ütemek mérséklődésével párhuzamosan - azonban a nagy jegybankok, köztük a Fed és az EKB kommunikációja is megváltozott. Jelenleg a piaci szereplők azt találgatják, mikor érkezhetnek az első kamatvágások, ami további bizonytalansági faktort jelent a pénzügyi piacokon.
A világgazdasági környezet változására reagálva egyre több ország döntött az elmúlt években amellett, hogy ismét meghatározó szerepet szán a tradicionális tartalékeszközként funkcionáló nemesfémnek, és emeli aranytartalékát.
A 2021-ben új lendületet kapó, majd 2022-2023-ban évtizedes rekordokat döntő jegybanki aranyvásárlások elsősorban Kínához, Törökországhoz, Indiához és Japánhoz köthetők.
2023-ban azonban Lengyelország is jelentős vásárlóként jelent meg a piacon, és Csehország is tervez további vásárlásokat.
Az MNB összeállítása szerint a jegybankok aranykereslete 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, ekkor az összes vásárlás 1082 tonnát tett ki. A tavalyi évben bár új rekord nem született (1037 tonna), de a központi bankok vásárlásai mindössze 4 százalékkal maradtak el az előző évi historikus csúcstól.
A 2023-as évben az arany iránti teljes globális kereslet 4899 tonna volt, ami új történelmi rekord. A hosszútávú emelkedő árfolyamtrendben elemzők és piaci szereplők szerint az elmúlt években meghatározó szerepe volt a jegybankok vásárlásainak, és a 2024-es első negyedéves adatok alapján ez továbbra is fennmaradhat.
"Az elmúlt évek turbulens világgazdasági, és nemzetközi tőkepiaci folyamataira visszatekintve az aranytartalék tartása és jelentős mértékű növelésének helyessége utólag is beigazolódott" - írta a jegybank igazgatóságvezetője.
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes egészében, hiánytalanul visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
"Ezt a tendenciát megtörve a Magyar Nemzeti Bank hosszútávú nemzet-, és gazdaságstratégiai szempontok alapján a legtöbb országot megelőzve már 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, megtízszerezve az akkori 3,1 tonnás állományát. Ezt követően, a Covid-járvány alatt - látva, hogy turbulens és bizonytalansággal teli idők jönnek -, tovább emelte, ezúttal megháromszorozva Magyarország aranytartalékát, hogy még inkább erősítse a biztonságot és a stabilitást. 2021-ben ez a lépés további 63 tonna arany vásárlását jelentette, mellyel a magyar aranytartalék nagysága 94,5 tonnára emelkedett." - emlékeztetett Veres István Attila.
A MNB az aranytartalék bővítésével évekkel megelőzte nemcsak a nemzetközi trendet, de a régiós - a lengyel és a cseh - jegybankokat is, melyek csak 2023-ban jelentették be saját vásárlási programjaikat. A lengyelek 2023-ban 130 tonnát vásároltak, Csehország célja pedig aranytartalékainak ötszörözése, ennek keretében tavaly a csehek 19 tonna aranyat vásároltak. A cseh és lengyel vásárlásoktól függetlenül Magyarország továbbra is tartja az első helyét az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban.
Mint az összeállításban olvasható, az aranytartalékot az MNB nemzet-, és gazdaságstratégiai szempontok alapján tartja, melynek állománya a 2018 előtti állapothoz képest harmincszorosára emelkedett, így immár jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását, a gazdaság és a pénzügyi rendszerk megítélését.
