Infostart.hu
eur:
390.43
usd:
331.4
bux:
110622.25
2025. december 23. kedd Viktória
Financial bubble illustration with Hungarian national flag
Nyitókép: SEAN GLADWELL/Getty Images

Csiki Gergely: az új hiánycélon felül is lehet költségvetési elcsúszás, lehetnek még intézkedések

675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását jelentette be a kormány csütörtökön, ez azonban nem lesz teljesen elegendő az 1000-1100 milliárd forintra tehető idei költségvetési elcsúszás befoltozásához - mondta az InfoRádióban a Portfolio elemzője.

A kormány 2025-re és 2026-ra ütemez át idénre tervezett beruházásokat 675 milliárd forint értékben, ez derült ki a Kormányinfón csütörtökön. Ez részben segít az idei költségvetési elcsúszáson - mondta az InfoRádióban Csiki Gergely, a Portfolio elemzője.

"A kormány egyrészt úgy segít saját magán, hogy felülvizsgálta a költségvetési hiánycélt, és 4,5 százalékra emelte azt, de ezen felül kell még egyenlegjavító intézkedéseket végrehajtania. A 4,5 százalék felett is van ugyanis egy nagyjából 1000-1100 milliárd forintos költségvetési elcsúszás a jelenlegi számításaink szerint. Ennek a nagy részét kezeli most a kormány halasztási vagy átütemezési intézkedése.

Az a kérdés, hogy a második félévben lesz-e újabb lépés, vagy a kormány olyan javulásban bízik, hogy ne kelljen pótlólagos intézkedéseket hoznia év közben"

- mutatott rá Csiki Gergely.

Hozzátette: például az uniós források beérkezése a pénzforgalmi egyenleget fogja javítani, és az EU felé elszámolt összegnek a költségvetési hiány tekintetében nincs olyan nagy jelentősége. Azonban a finanszírozási igényen javíthat, és erre elmondása szerint szükség is van. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az állam ugyanis részben épp a reptérvásárlás - nagy részének - finanszírozása miatt van kiköltekezésben.

"Vannak felfelé és lefelé mutató kockázatok a költségvetés egyenlegére nézve. Itt elsősorban a növekedés számít. A kormány új, 2,5 százalékos GDP-növekedési prognózisa a korábbinál sokkal megalapozottabbnak tűnik, de erre vonatkozóan is vannak kockázatok. Kérdés, hogy ez az új, egyébként sokkal stabilabb és megalapozottabb lábakon álló makropálya kitart-e egész évben" - fogalmazott Csiki Gergely. Hozzátette: az, hogy a kormány lemondott a 4 százalékos növekedési céljáról, fontos fordulat, és azt mutatja, hogy felismerte a valós helyzetet.

Az elemző szerint az idei költségvetési egyensúly korrekciójához szükséges 1000-1100 milliárd forint összehozható lesz, logikusnak tűnik számára, hogy az év második felében ennek elérésére további intézkedésekre kerüljön sor. Varga Mihály is említette, hogy van még lehetőség további beruházáshalasztásokra, ugyanis 2000 milliárd forint fölött terveztek ilyen típusú állami projekteket az idei költségvetésben.

"A másik kézenfekvő lehetőségre az elmúlt évek tapasztalatai mutatnak rá:

a kormány előszeretettel nyúl azokhoz a szektorokhoz, ágazatokhoz, ahol extrabevételeket, profitot lát, és ezeknél különadó-növelést eszközöl,

így teremtve a költségvetésnek plusz bevételt és ezáltal plusz finanszírozást az állam számára" - mondta Csiki Gergely. Az elemző idén is egy hasonló intézkedésre számít, vagy pedig arra, hogy a kormány a második félévben megelégszik egy 700 milliárd forint körüli költségvetési kiigazítással és egy ezáltal teljesíthető, 5 százalék alatti költségvetési hiánnyal, hogy elkerüljön egy újabb "növekedési áldozatot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

Év végi rángatás a forintban – kéthónapos mélypont az euróval szemben

A forint az év vége felé közeledve jobban kitett a nemzetközi devizapiaci mozgásoknak, az elmúlt napokban a dollár globális gyengülése és az euró fokozatos erősödése határozta meg a keresztárfolyamokat. A hazai deviza ezekhez igazodva inkább követő szerepben maradt, de érezhető a jegybank lazább monetáris politikára tett utalásainak is a hatása. A keddi kereskedésben a befektetők figyelme elsősorban a makroadatokra és az ünnepek előtti, alacsonyabb likviditásból fakadó rövid távú kilengésekre irányul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×