Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Gabona. Forrás: Getty Images/Steve Satushek
Nyitókép: Forrás: Getty Images/Steve Satushek

Elfogyott a türelem: szervezkednek a V4-es szervezetek

Közös demonstrációt szerveznek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia képviselőivel együtt február 22-re, arra hívják fel a társadalom figyelmét, hogy az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer tönkreteszi az európai gazdákat.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy az elmúlt években az Európai Agrárpolitika (KAP) zsákutcába kanyarodott, az állattartókat és a mezőgazdasági termelőket klímagyilkosnak bélyegezték és ezt jogszabályokkal is megerősítették.

Az európai zöld megállapodásról szólva (Green Deal) kifejtette: egy szakmaiatlan és megalapozatlan diktátumról van szó. Az elmúlt időszak gazdatüntetései után ebből kezdenek a döntéshozók visszahátrálni, vélhetően a közeledő EP választások miatt.

Ehhez társul még az Ukrajnából az EU-ba korlátozás nélkül érkező gabona és élelmiszerimport – baromfihús, tojás, méz – amely egyenlőtlen helyzetet teremt, veszélyezteti az európai gazdákat és fogyasztókat.

Az ukrán gazdák versenyelőnyt élveznek, mivel nem kell teljesíteniük azokat a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat, mint az európai gazdáknak, továbbá méretgazdaságossági tényezők is mellettük szólnak - emelte ki.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című hétfői műsorában Győrffy Balázs kijelentette, hogy az egész európai gazdatársadalom forrong, elfogyott a türelem.

„Azt látjuk, hogy a brüsszeli elit magasról tesz a véleményükre és problémáikra”

– fogalmazott.

Hozzátette: a demonstrációk egyik célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét és eloszlassa a termelőket érő bírálatokat. A vizeink, a földünk megvédése közös cél, és az állatjólét egyben gazdasági érdeke is a termelőknek – hangsúlyozta.

A műsorban elhangzott: Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportja elérte a háború előtti szintet, az EU mégis fenntartja a szolidaritási folyosót, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsák a fejlődő országok gabonaellátását.

Győrffy Balázs ezzel összefüggésben kifejtette: ennek oka, hogy Ukrajna kiszorult az európai piacokról és most ezt igyekeznek visszaszerezni.

Rámutatott: a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalatból kilenc nyugat-európai és az Egyesült Államokban bejegyzett nagy társaság, az ő érdekük, hogy piacot szerezzenek Európában, de ennek az európai gazdálkodók fizetik meg az árát.

A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) országjárásba kezdett, mintegy 70 fórumon ismertetik majd a vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos tudnivalókat illetve az uniós mezőgazdasági politika várható alakulásáról tájékoztatnak – tudatta.

Kifejtette: a gazdatársadalom a magyar kormánytól minden támogatást megkap. Vidékfejlesztési programokra óriási forrásbőség áll rendelkezésre; minden 100 forintból 80 forint hazai forrás, ami a maximálisan biztosítható érték.

Az EP választások egyik kérdése, hogy Magyarországot olyanok képviseljék Brüsszelben, akik értik a mezőgazdaság működését, vagy akik legyőzendő ellenséget látnak benne - fogalmazott Győrffy Balázs.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×