Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Gabona. Forrás: Getty Images/Steve Satushek
Nyitókép: Forrás: Getty Images/Steve Satushek

Elfogyott a türelem: szervezkednek a V4-es szervezetek

Közös demonstrációt szerveznek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia képviselőivel együtt február 22-re, arra hívják fel a társadalom figyelmét, hogy az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer tönkreteszi az európai gazdákat.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy az elmúlt években az Európai Agrárpolitika (KAP) zsákutcába kanyarodott, az állattartókat és a mezőgazdasági termelőket klímagyilkosnak bélyegezték és ezt jogszabályokkal is megerősítették.

Az európai zöld megállapodásról szólva (Green Deal) kifejtette: egy szakmaiatlan és megalapozatlan diktátumról van szó. Az elmúlt időszak gazdatüntetései után ebből kezdenek a döntéshozók visszahátrálni, vélhetően a közeledő EP választások miatt.

Ehhez társul még az Ukrajnából az EU-ba korlátozás nélkül érkező gabona és élelmiszerimport – baromfihús, tojás, méz – amely egyenlőtlen helyzetet teremt, veszélyezteti az európai gazdákat és fogyasztókat.

Az ukrán gazdák versenyelőnyt élveznek, mivel nem kell teljesíteniük azokat a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat, mint az európai gazdáknak, továbbá méretgazdaságossági tényezők is mellettük szólnak - emelte ki.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című hétfői műsorában Győrffy Balázs kijelentette, hogy az egész európai gazdatársadalom forrong, elfogyott a türelem.

„Azt látjuk, hogy a brüsszeli elit magasról tesz a véleményükre és problémáikra”

– fogalmazott.

Hozzátette: a demonstrációk egyik célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét és eloszlassa a termelőket érő bírálatokat. A vizeink, a földünk megvédése közös cél, és az állatjólét egyben gazdasági érdeke is a termelőknek – hangsúlyozta.

A műsorban elhangzott: Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportja elérte a háború előtti szintet, az EU mégis fenntartja a szolidaritási folyosót, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsák a fejlődő országok gabonaellátását.

Győrffy Balázs ezzel összefüggésben kifejtette: ennek oka, hogy Ukrajna kiszorult az európai piacokról és most ezt igyekeznek visszaszerezni.

Rámutatott: a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalatból kilenc nyugat-európai és az Egyesült Államokban bejegyzett nagy társaság, az ő érdekük, hogy piacot szerezzenek Európában, de ennek az európai gazdálkodók fizetik meg az árát.

A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) országjárásba kezdett, mintegy 70 fórumon ismertetik majd a vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos tudnivalókat illetve az uniós mezőgazdasági politika várható alakulásáról tájékoztatnak – tudatta.

Kifejtette: a gazdatársadalom a magyar kormánytól minden támogatást megkap. Vidékfejlesztési programokra óriási forrásbőség áll rendelkezésre; minden 100 forintból 80 forint hazai forrás, ami a maximálisan biztosítható érték.

Az EP választások egyik kérdése, hogy Magyarországot olyanok képviseljék Brüsszelben, akik értik a mezőgazdaság működését, vagy akik legyőzendő ellenséget látnak benne - fogalmazott Győrffy Balázs.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×