Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
mnb, monetáris tanács - KID fotója
Nyitókép: Infostart/InfoRádió

Fontos döntés előtt az MNB: 75 vagy 100, ez itt a kérdés

Kedd délután ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Bár az elemzők a jegybank alelnökének korábbi nyilatkozata alapján ezúttal "beáraztak" egy 100 bázispontos kamatcsökkentést, vannak olyan hírek, amelyek óvatosságra késztethetik az MNB-t.

Néhány hete Virág Barnabás jegybanki alelnök úgy fogalmazott, legalább annyi érv szól amellett, hogy 100 ponttal felgyorsítsák a kamatvágást, mint amellett, hogy fenntartsák az eddigi 75 bázispontos ütemet.

A Portfolio elemzője arra emlékeztetett, hogy ez alapján lehet azt gondolni, hogy "valóban gyorsít a jegybank", de – Beke Károly szerint – nagy kérdés, hogy a január 29-én megjelent friss hírek nem indokolnak-e további óvatosságot a Magyar Nemzeti Bank részéről.

"Az Európai Tanács komoly gazdasági szankciókra készülhet Magyarországgal szemben, amennyiben nem szavazza meg a kormányfő az Ukrajnának tervezett 50 milliárd eurós csomagot. Ezt a Financial Times írta meg, az ő értesülésükben is szerepel az, hogy a forint árfolyamára is nyomást tudnának gyakorolni azzal, hogy az uniós forrásokat elzárják a magyar kormány elől. Tehát kérdés az, hogy az azóta történt forintgyengülés és a mostani euró-forint árfolyam nem teszi-e óvatossá a jegybankot" – utalt arra Beke Károly, hogy a jegybankalelnöki nyilatkozat óta bő 380-ról szinte 390-es szintig gyengült a forint az euróhoz képest.

Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: mindig tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, igyekszik óvatos lenni, néha azonban – ahogy a tavalyi egri Közgazdász Vándorgyűlésen, vagyis egy szakmai fórumon – ő is "túlszalad".

"Én abból indulok ki mindig, hogy az árstabilitás az első számú feladata a jegybanknak. Azt talán megengedhetem magamnak, hogy megjegyezzem: mindig a gazdaságpolitika és a gazdaság egészét is nézni kell. Amikor hozunk egy döntést, s a gazdaság egy picit máshogy viselkedik, mint gondoltuk, akkor azért revízió alá kell venni a döntéseinket" – mondta a pénzügyminiszter.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában szintén beszélt a jegybank kamatpolitikájáról.

"A jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, 75-ösével megy, azt nem tudom elhallgatni, hogy továbbra is azt gondolom: túl óvatos a jegybank, túlóvatoskodja az egész dolgot" – fogalmazott.

Régiós összevetésben az eurót nem használó országok közül Magyarországon a legmagasabb a jegybanki alapkamat, 10,75 százalékos, a cseheknél 6,75, a lengyeleknél 5,75 százalékos az irányadó ráta, Beke Károly szerint leggyakrabban e két piachoz szokták hasonlítani a magyart, a lej esetében Románia "mesterségesen karbantartott árfolyammal" dolgozik.

"Ami figyelmeztetés lehet a jegybank számára, és elgondolkodtathatja a 100 pontos csökkentésen, hogy egy ilyen lépéssel gyorsabban csökkenne a magyar deviza kamatelőnye" – mondta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×