Szeptember végén a csehországi Znojmóban tartottak egyeztetést a négy visegrádi ország szakminiszterei, akik az aktuális kérdések megvitatása mellett ismét előtérbe helyezték az ukrán gabona célországokba juttatásának kérdését. A korábbi, szeptember 15-i döntést, ami az importtilalom fenntartására vonatkozott, továbbra is érvényesnek, illetve szükségesnek tekintették, emellett pedig újabb intézkedések bevezetését is felvetették.

A megállapodás szerint kauciót vezetnének be a visegrádi országok, amit a kereskedők akkor kapnának vissza, amikor az ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyná Európát, elősegítve azt, hogy az európai piacok helyett olyan országokba jussanak el a termékek, ahol arra valóban szükség van. A kaucióval elejét vennék az esetleges élelmiszer-ellátási zavarok kialakulását a kontinensen, továbbá elősegítenék azt, hogy az észak-afrikai és a közel-keleti országok minél hamarabb megfelelő mennyiségű gabonához juthassanak – magyarázta Szigethy-Ambrus Nikoletta. A tranzit magyarán ugyanúgy működne, ahogyan az eddigiekben is, viszont egyfajta importkorlátozást, egy olyan protekcionista intézkedést vezetnének be, ami során letétet, ha úgy tetszik biztosítékot kellene a kereskedőknek fizetnie arra az időre, amíg az áru az ország területén van, illetve amíg a behozatalai engedélyeket megszerzik.

Mindez azonban nem újdonság

– hívta fel a figyelmet az Oeconomus elemzője. Példaként említette, hogy az Egyesült Királyság 1968 novemberétől 1970 decemberéig hasonló intézkedést foganatosított, miszerint a behozatal értékének 50 százalékát kellett letétbe helyezni minden importáru esetében, kivéve az élelmiszerek és nyersanyagok tekintetében. A brit vámhatóság 6 hónapos letéti időszakot határozott meg, amit követően a kereskedők – kamat nélkül – visszakapták a kaucióként letett összeget. Olaszország pedig a 80-as évek elején vezetett be egy ideiglenes fedezeti rendszert, amiben az importőröknek a termékek értékének 30 százalékát kellett letétbe helyezniük. A szakértő szavai alapján itt sem kamatozott az összeg a visszatartott idő során, viszont nem az adóhivatal, hanem a központi bank kezelte a letéteket betétek formájában

A fentiekből következően, amennyiben a visegrádi országokban is lesz hasonló rendszer, a működésért az államkincstárak, a nemzeti adó- és vámhivatalok, esetleg a központi bankok foknak felelni – tette hozzá a gazdaságkutató munkatársa. A V4-es kaució terve egyelőre csak javaslatszinten fogalmazódott meg, foganatosítására azt követően kerülhet sor, ha sikerült minden kérdést tisztázni, majd olyan egyességre jutni – egyrészt a szakminiszterek között, másrészt az ukrán kereskedőkkel –, ami mindenki számára elfogadható.

Ukrán javaslat

A kaució kapcsán Mikola Szolszkij ukrán agrár- és élelmezésügyi miniszter úgynevezett szolidaritási folyosók létrehozását sürgette inkább, véleménye szerint ugyanis így lehet a leggyorsabban, leghatékonyabban eljuttatni a gabonát Európán kívüli országokba. Mindazonáltal ezeknek a folyosóknak a kialakítása, biztosítása, biztonságos fenntartása hatalmas terheket rónának a kereskedőkre és a kivitelező államokra – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: mivel ezeket az adott országoknak kellene megoldaniuk, Brüsszel egyelőre nem fogalmazott meg olyan álláspontot, mint a korábbi moldvai és román szolidaritási folyosók létrehozására, ahol amúgy elősegítette a kivitelezést és működést egyaránt.