A mostani elképzelések szerint 2035 után már nem lehet Európában belső égésű motorrak hajtott személyautókat forgalomba helyezni, csak ha a "légkörbe szennyezőanyagot nem juttató üzemanyagot" használnak.
"2035 még messze van, egyelőre úgy néz ki, hogy Európa az elektromos vonalra áll át, és úgy látszik, ezt a vásárlók is tudják, bár Magyarországon a növekedés üteme elmarad az átlagtól, mivel a villanyautók ára még mindig jelentősen magasabb a velük összevethető képességű belső égésűekénél. De nem csak ez az egyetlen ok: például a töltőinfrastruktúra fejletlensége is.
Aki ma nem tud a kertjében, a garázsában tölteni, az nem nagyon tudja megoldani, a köztöltés ráadásul drága is.
Ma tehát még csak azoknak opció az elektromos autó, akik otthon tudnak tölteni, vagy a cégnél a garázsban, amíg dolgoznak" – vázolta a helyzetet az InfoRádióban Szécsényi Gábor.ű
Az Autó főszerkesztője biztos hosszú távon az elektromos autók győzelmében, mert ezek hatásfoka sokkal nagyobb, mint a legjobb hatásfokú belső égésűeké. "Energetikai szempontból egyértelműen az elektromos hajtás felé mutat minden" – szögezte le.
A piacnak és a felhasználónak is még azonban igazodnia kellene, mert hosszadalmas még a töltés, ritka a töltőhálózat és a hatótáv rövid.
A hidrogénmeghajtásról elmondta, az nagyon jó, hogy az autó működése közben vízgőz keletkezik, de a hidrogént tárolni kell és valamilyen módon az autóba juttatni, így a hatásfok erősen kérdéses.
"Elő kell állítani a hidrogént, mondjuk a víz bontásából, vannak fejlesztők, kutatók és márkák, amelyek erre esküsznek, de ha meg is van a hidrogénünk, azt tárolni is kell. Csak nagy nyomáson van erre esély gazdaságosan. Egy-egy hidrogénautó 2-5 kilót tudna szállítani,
ezzel tud menni 400-600 kilométert.
De ezek az autók nem belső égésű motoros autók, hanem villanyautók, amelyek nagy nyomású hidrogéngáz formájában viszik magukkal az energiát, sok rétegű, bonyolult és drága tartályokban. Én úgy gondolom, az akkumulátorok felé tart a világ" – ecsetelte.
Buszoknál ugyanakkor lehet életképesebb a hidrogéncellás energiatárolás, az ugyanis könnyebb lehet egy-egy hatalmas akkumulátornál.