Az élelmiszerinfláció a csúcsra ért, így néhány hónapon belül egyes élelmiszerek ára csökkenni fog, de legalábbis alacsonyabb szintű növekedésre lehet majd számítani – mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.
"A jelenlegi legjobb tudomásunk szerint azt állíthatjuk, hogy néhány hónapon belül egyes élelmiszerek ára valószínűleg csökkenni fog, de az szinte biztos, hogy az élelmiszer-infláció mértéke január-februárban platózik" – fogalmazott február utolsó napján, "hacsak valami újdonság nem történik a piacon".
Miért lehet ezt ilyen biztossággal állítani?
Éder Tamás szerint azért, mert mára
a gabonapiacok normalizálódtak,
mindenki várja az új termést, és ha az "normális" lesz az északi féltekén, akkor az a gabonák árára mindenképp "csitítólag hathat"; márpedig az élelmiszerár össze van kötve a gabonák árával (alapanyag, pékáru, takarmány).
"Ehhez hozzájön, hogy az energiahordozók jelenleg egy picit kedvezőbb ár mellett kerül be a termékpálya több szereplőjének a termelésébe, mint mondjuk október-decemberben.
A tejtermékek áráról külön kérdeztük.
"Az árnövekedés különböző időszakokban és különböző termékekre nézve eltérően jelentkezett, ugyanígy a platózás utáni csökkenés is valószínűleg nem egyszerre fog végbemenni. Tény, hogy
a tejtermékpiacon az árcsökkenés első jelei megjelentek.
Voltak is bejelentések egyes kiskereskedelmi láncok részéről. A tejhiányos piac lassan oldódni látszik."
Szerinte azt is figyelembe kell viszont venni, hogy az egyéb költségek egyelőre nem igazán csökkentek, például a munkabérek emelkedése továbbra is fennáll, de a fogyasztók reagálnak: a decemberi kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenő kereslet márpedig árvisszafogó hatású.
Kereskedelmi szövetség: az energiaár és az ársapka az árcsökkenés gátja
Már az üzletekben is elkezdtek csökkenni az élelmiszerárak – mondta az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin hozzátette: a kisebb feldolgozóipari beszállítók önköltségében még túl magas az energiaár aránya ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon.
A főtitkár arról számolt be, hogy már elkezdtek csökkenni az élelmiszer árak, különösen a tejtermékek esetében, mivel számos nagy feldolgozó kedvezményes árat ad a kereskedőknek. Viszont hiába csökkentenének még árat a kiskereskedők, olyan nagy az energiaár aránya más, kisebb beszállítók, feldolgozóipari szereplők költségeiben, hogy náluk nem tudnak kedvezményeket elérni. Mivel ezek az energiaárak jellemzően hosszútávra fixáltak, lassú folyamatra kell készülni a főtitkár szerint.
Neubauer Katalin egyértelműsítette:
nem az árnövekedés ütemének mérséklésével, hanem bizony árcsökkenéssel számol.
A nagy energiaigényű területek, a hús- és tejipar, a száraztészták, a pékáruk esetében jó lenne lehetőséget teremteni arra, hogy újratárgyalhassák az energiaszolgáltatójukkal a szerződésüket a feldolgozó ipari szereplők.
Példaként a száraztésztát említette: hiába csökken a két fő alapanyag, a tojás és a liszt ára a világpiacon, a magas energiaárak miatt ez nem érvényesül a fogyasztói árakban.
Az ársapka nagy gátja az árcsökkenésnek például a cukornál
– tette hozzá Neubauer Katalin.
A magyarázat így szól: „Ez nem hangzik túl észszerűen, hiszen a cukor fogyasztói ára igen alacsony. Ám emögött nagyon magas beszerzési ár van. Egyszerűen a piac nem talál a helyére, mert túlzott keresletet generál a mesterségesen nyomva tartott fogyasztói ár.”
