Az elmúlt húsz évben negyvenről 122-re nőtt Magyarországon a bevásárlóközpontok száma, és 2013-ig folyamatosan bővült a szolgáltatók, kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek száma. A csúcson 8137 egység működött a bevásárlóközpontokban, ebből a kereskedelmi üzletek száma 7152 volt. A koronavírus-járvány, a plázák kényszerű bezárása után nagyon sok bolt már nem nyitott ki, így 2021-re a bevásárlóközpontokban működő egységek száma 6266-ra, ebből a kereskedelmi üzletek száma pedig 5613-ra mérséklődött – írja a Magyar Nemzet.

Nagyjából 2014-re alakult ki Magyarországon a jelenlegi bevásárlóközpontok száma, megkezdődött a konszolidáció, és mivel szinte mindenhol telt ház volt, a bérleti díjak emelkedni kezdtek. Így pedig sok kereskedelmi üzletnek és szolgáltatónak már nem érte meg fenntartania a plázákban a boltjaikat. Ennek következményeként 2014-től megkezdődött az üzlethálózatok portfóliótisztítása.

Emellett 2014-től egy másik folyamat is elkezdődött: a webáruházak előretörése. A plázák vezetői arra is rájöttek, hogy az épületekben túl nagy a kis üzleteknek fenntartott hely, így sok esetben egy-két helyiséget összevontak és egy nagyobbat alakítottak ki. Ez szintén magyarázatot ad az üzletszám csökkenésére.

A teljes piacot nézve megállapítható, hogy 1996-tól kezdődően tart az üzletek számának csökkenése. A rendszerváltáskor nagyjából 160 ezer kereskedelmi üzlet működött a piacon, ma mintegy százezer. Ez a folyamat pedig annak tudható be, hogy Magyarország Európában és persze az unión belül is az egyik legelaprózottabb kiskereskedelmi piacnak számít. Itthon már-már természetes folyamat a koncentráció.

Az internetes kereskedelem növekedése, az erősödő infláció és a mellette megjelenő energiaválság kedvezőtlenül hat a hagyományos kiskereskedelemre, ezért szinte biztos, hogy a hazai üzletek száma mind a bevásárlóközpontokban, mind pedig a teljes piacon tovább csökken, ugyanakkor még nem tudni, hogy pontosan hol a vége.