Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Moszkva többet keres az olaj- és gázexporttal, mint amennyit a háborúra költ

Hiába a szankciók, az árak durva emelkedése busás hasznot hajt az oroszoknak. Erre a következtetésre jutott egy finnországi független kutatóközpont.

Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) legújabb tanulmánya szerint az árak meredek emelkedése miatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítésével az ukrajnai háború első hat hónapjában. Ugyanakkor csak mintegy 100 milliárd eurót költ hadikiadásokra.

A fosszilis energiahordozók exportja 43 milliárd euróval járulhatott hozzá az orosz költségvetéshez és az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.

A kutatók megjegyezték, hogy bár az Európai Unió jelentősen csökkentette az olaj, a gáz és a szén importját Oroszországból az elmúlt hat hónapban, becslések szerint így is

mintegy 85 milliárd dollárt fizetett orosz energiahordozókért.

A Crea rámutat, hogy az uniós tagországok közül Németország vásárolt a legnagyobb értékben (19 milliárd euró) orosz olajat, gázt és szenet. Globálisan ennél csak Kína fizetett többet (34,9 milliárd euró) az orosz energiahordozókért a szóban forgó időszakban.

Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok harmadik legnagyobb fogyasztója Hollandia 11,1 milliárd euróval.

A tanulmány az ukrajnai háború megindításának napja, 2022. február 24. és az augusztus 24. közötti időszakot öleli fel. A kutatóközpont az energiahordozók vezetékes és tengeri kereskedelméből származó adatok alapján készítette jelentését.

A háború gazdasági hatásairól is beszélt Deák András az alábbi Aréna-interjúban:

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×