eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az idei kukoricatermés biztosan kevesebb lesz a hazai szükségletnél

Búzából viszont van többlet, igaz, kevesebb, mint a nem aszályos években.

A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól – mondta a VG-nek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára.

Ez lehet még 3,5 millió tonna is, de a kukorica belföldi felhasználása egy normál évben négy- és ötmillió tonna közötti, és a Gabonaszövetség főtitkára nem is emlékszik olyan évre, amikor a hazai szükséglet ne termett volna meg. Igaz, hogy az ipari felhasználás jelentősen megnőtt: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, ami összesen 4-4,5 millió tonnát jelent.

Az idei év nemcsak az extrém aszályos időjárás miatt különleges a gabonapiacon, hanem abban is, hogy a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot, igaz, ezt árnyalja a forint gyengülése. A világ jelentős gabonatőzsdéin az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon pedig „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. A termelők szempontjából persze ez érthető, hiszen idén az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is, és ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most nyilván nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.

Kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba – zömében Ukrajnából –, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben.

A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de valójában eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga, ezzel azonban eddig nem élt, mert a magas magyar búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut.

Búzából a termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így a Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Ugyanakkor ez messze alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor 2,7 millió tonna búzát exportálunk.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×