Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
308.61
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az idei kukoricatermés biztosan kevesebb lesz a hazai szükségletnél

Búzából viszont van többlet, igaz, kevesebb, mint a nem aszályos években.

A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól – mondta a VG-nek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára.

Ez lehet még 3,5 millió tonna is, de a kukorica belföldi felhasználása egy normál évben négy- és ötmillió tonna közötti, és a Gabonaszövetség főtitkára nem is emlékszik olyan évre, amikor a hazai szükséglet ne termett volna meg. Igaz, hogy az ipari felhasználás jelentősen megnőtt: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, ami összesen 4-4,5 millió tonnát jelent.

Az idei év nemcsak az extrém aszályos időjárás miatt különleges a gabonapiacon, hanem abban is, hogy a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot, igaz, ezt árnyalja a forint gyengülése. A világ jelentős gabonatőzsdéin az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon pedig „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. A termelők szempontjából persze ez érthető, hiszen idén az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is, és ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most nyilván nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.

Kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba – zömében Ukrajnából –, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben.

A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de valójában eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga, ezzel azonban eddig nem élt, mert a magas magyar búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut.

Búzából a termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így a Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Ugyanakkor ez messze alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor 2,7 millió tonna búzát exportálunk.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×