Kovács László elmondása alapján Magyarországon körülbelül 51 ezer üzlet volt 2019. A pandémia beköszönte után röviddel, bizonyos „hullámzások” mellett, de a többség tartotta magát, bízva abban, hogy a járvány elmúltával újrakezdheti a vendéglátás, tehát jelentős üzletszám-csökkenésre nem került sor kezdetben. Mára azonban mintegy 3500 vendéglátó egységgel – 1500 étteremmel, vagyis meleg konyhás üzlettel és körülbelül 2 ezer szórakozóhellyel, illetve italárusító üzlettel – lett kevesebb a 2019-es évhez mérten – tette hozzá a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Mindeközben a cukrászatok és a munkahelyi vendéglátás száma nagyon minimálisan, de nőtt a világjárvány alatt. A 3500 bezárt vendéglátó egység egyharmada budapesti volt, jelentős részük szórakozóhely és italárusító üzlet a bulinegyedből.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy májsutól kezdve fokozatosan csökken a forgalom, részint már a rezsinövekedés hatására is. Mint mondta, mindez nem csak Budapesten mutatkozik, hiszen a fővárosban nem a nyári jelenti a főszezont, de a Balaton is alacsonyabb a foglaltság a tavaly, tavaly előtti évhez képest. Meglátása szerint nyilván ez ez azzal is szoros összefüggésben áll, hogy 2020-ban még csak belföldi utakra volt lehetőség, tavaly pedig még óvatosabbak voltak az emberek, idén viszont már bátran vállalják a külföldi utazásokat. A forgalomcsökkenésben továbbá az is közrejátszhat – folytatta az ipartestület vezetője –, hogy a tavalyi rendkívül jól sikerült szezon áremelkedéssel is járt, ami miatt sokan úgy gondolhatják, hogy hasonló költségek mellett inkább az Adrián, vagy Görögországban töltik el a pihenőidejüket. Vagyis az a nagy fellendülés, ami 2020-ban és 2021-ben nagyon jól jött a balatoni vendéglátósoknak, az most érezteti hatását.

„A vendégek a »lábukkal fizetnek«, magyarul oda nem mennek vissza, ahol esetleg valami ár-érték arányban nem volt számukra kedvező”

– fogalmazott Kovács László.

A szakember úgy véli, óhatatlanul is egy minőségi szelekció fog végbemenni, vagyis

még rengetegen fognak bezárni.

Ennek okai az alapanyag- és energiaárak jelentős emelkedése, de legfőképp a munkaerő-hiány, ami az üzletek szempontjából talán a legmeghatározóbbak. Mint mondta, nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nagyon magasak lett a bérigények, miközben rengetegen alulképzettek, illetve képzetlenek a vendéglátásban. Kovács László megjegyezte, az hogy egy alapanyag ára a duplájára növekszik, vagy az energia ára a többszörösére emelkedik, az az étel minőségét nem kell, hogy befolyásolja. Amennyiben viszont ezt az ételt valaki még rosszul is csinálja meg, és ez egy nemtörődöm, hozzá nem értő szervizzel párosul, a vendégek elmaradását fogják az adott üzletben eredményezni.

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a világban zajló események a vendéglátást sem hagyja hidegen, tehát azt az áremelést, ami a nyersanyag- és energiapiacon történt, ha a korábbiakhoz hasonló eredményt szeretnének elérni, egy az egyben át kellene hárítaniuk a vendégekre. Tisztában vannak azonban azzal is, hogy ezt nem viselnék el, ami visszatartó hatással van az árképzésben. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint egyébként egy 30-40, de akár egy 50 százalékos áremelés is indokolt lenne.