Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
332.07
bux:
0
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Sunrise@dawn Photography/Getty Images

Már vízért kiáltanak a halászok is

Magyarországon kell tartani az országon átfolyó vizet és a csapadékvizet, ezzel és az öntözőhálózat kialakításával csökkenthetőek lennének az aszály okozta károk – mondta az InfoRádiónak a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke.

„Kötél a torkán” a halászatnak a jelenlegi vízhiány, tekintettel arra, hogy mintegy 30 százalékuk már víz nélkül maradt – mondta Lévai Ferenc. A MA-HAL elnöke hozzátette: a halastavak és a természetes vizek kiszáradóban, a vízellátási rendszerek ellehetetlenülőben vannak, ezért nagyon fontos lenne, hogy a létező leggyorsabban gondoskodjunk arról, hogy az országon átfolyó hatalmas víztömeg egy részét itt tartsuk, aminek egyetlen módját a tározásban látja.

Lévai Ferenc megjegyezte, állampolgárként és halászként a helyzet rendezése pedig nem várathat tovább. Rámutatott, a 6-7 köbkilométernyi csapadékkal együtt nagyjából 130 köbkilométernyi víz hagyja el az országot, miközben szomjazunk, és pusztulnak a földjeink. Ezért szerinte azonnal rendbe kellene tenni az öntözőhálózatokat, valamint vízvisszatartóvá tenni a belvízelvezető hálózatokat, amikből most 5 perc alatt elfolyik a beléjük kerülő víz. Kardinális kérdésnek tartja a föliszaposodott vízügyi tározók és a 40-100 éves halastavak minél előbbi kikotrását, rendbetételét.

„Ki kellene kotornunk körülbelül 100 millió köbméternyi iszapot, és akkor lenne helye 100 millió köbméter víznek”

– fogalmazott Lévai Ferenc.

A MA-HAL elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a halastavakon kívül ma érdemben senki sem tud vizet visszatartani, ami talán fontosabb is annál, hogy halat termelnek. Hiszen a halastavak vizet biztosítanak a gyökérzóna számára, párolgásuk lecsapja a levegőben lévő port, a hajnali órákban pedig harmattal enyhítik az aszályt – magyarázta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Az amerikai esést lekövetve, az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont az európai piacnyitás felé tekintve pozitívabbak az előjelek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×