eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gold coin Stack On the table save money Taking care of money
Nyitókép: ArtRachen01/Getty Images

GKI: körözi a román bérnövekedés a magyart

Csaknem ugyanolyan arányú költségnövelésből a magyar vállalkozások sokkal kevésbé tudták emelni a nettó kereseteket, mint a román cégek – állapította meg friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41 százalékkal, 7,4 euróról 10,4 euróra nőtt. A keresetek KSH által mért 97 százalékos emelkedéséhez mérten e meglepően alacsony növekedés magyarázata a GKI szerint részben a forint gyengesége, hiszen a 9 év alatt 24 százalékot romlott a forint az euróhoz képest. Ezt kiszűrve, euróban mérve ugyanis csak 59 százalékos a kereset-emelkedés. Az eltérés másik oka a figyelembe vett kör: az Eurostat minden munkavállalót adatát nézi, a KSH csak a dolgozók mintegy 70 százalékáét. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra, azaz 2,1-szeresére nőtt a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5 százalékot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés – idézi a GKI-t a Népszava.

A román munkaerő-költség 2012-ben még 55 százaléka volt a hazainak, 2021-ben már a 82 százaléka. A nominális egység-bérköltség – azaz a vállalatok által érzékelt bérköltség – ugyanakkor 2012 és 2021 között Magyarországon 31, Romániában 32 százalékkal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.

A keresetek emelkedésétől elmaradó magyar vállalati költségnövekedés oka a sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés, illetve az, hogy jelentős támogatást kapnak a hazai multinacionális cégek,

valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentése révén a teljes vállalati szektor. Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta – olvasható.

Mindezek hatására

  • Romániában a kétgyermekes, kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére - 8,3 ezer euróról 17 ezer euróra -, évi 8,3 százalékkal nőtt.
  • Magyarországon eközben csak 52 százalékkal - 14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra –, évi 4,5 százalékkal nőtt e jövedelem. Így, míg 2012-ben a román nettó kereset 56 százaléka volt a magyarnak, 2021-ben már a 77 százalékát tette ki

– mutatott rá a GKI.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×