eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

E-mobilitás: nagyot ment a nyilvános töltőállomások forgalma

Tavaly 57 százalékkal több, 10 907 Megawattóra (MWH) áramot töltöttek az autóinkba a magyarok a nyilvános töltőállomásokon, mint 2020-ban, az egyenáramú (DC) és a váltóáramú (AC) töltéseket is beleértve, és a töltési darabszámok is új csúcsot mutatnak.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb negyedéves e-mobilitásról szóló jelentése alapján közölte: 33,6 százalékkal nőtt a nyilvánosan elérhető elektromos töltőberendezések száma 2021 végére az előző évhez képest, így már 1880 töltőberendezés volt Magyarországon. Ilyen töltőberendezést kizárólag a MEKH által kiadott engedély birtokában lehet üzemeltetni.

Azt írták, hogy a töltőberendezések számának növekedése töretlen, a negyedév során két megye kivételével (Somogy és Tolna) mindenhol bővülést mértek. A legnagyobb növekedés az előző időszakhoz képest Vas, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben volt (25,9 százalék, valamint 8,3-8,3 százalék). Nógrád, Csongrád-Csanád és Baranya megyében új töltőberendezést nem helyeztek üzembe. A darabszámok tekintetében továbbra is Budapest vezet 673 berendezéssel, majd ezt követi Pest megye 233 töltővel. Nógrád és Tolna megyében található a legkevesebb töltő, 14 és 15 darab, majd ezt követi Baranya 27 darabbal.

A tisztán elektromos gépjárművek száma az előző negyedévhez képest 21 százalékkal, míg a zöld rendszámmal ellátott gépkocsiké 14 százalékkal nőtt.

A tavalyi év utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest 23 százalékkal nőtt a felhasznált villamos energia mennyisége, az utolsó 3 hónapban 3769 MWh villamos energiát töltöttek az autósok nyilvános kutakon. Az AC töltési energia a megelőző időszakhoz képest 45,8 százalékkal nőtt 1 808 MWh-ra, ezzel újabb országos csúcsot eredményezve. A töltési darabszámok is jelentősen nőttek, mind az AC (245 888), mind a DC (136 480) töltés esetében új csúcsot mutatnak.

A töltések számossága egy év alatt összesen 43,4 százalékkal nőtt

– írták.

A szolgáltatók Budapesten értékesítik a legtöbb villamosenergiát AC berendezéseken. Ezt követi Pest, majd Fejér megye. DC töltési energia esetében Pest megyében volt a legnagyobb a villamosenergia-értékesítés, majd a sorban Budapest és Győr-Moson-Sopron megye következik.

A háztartási és egyéb nem nyilvános töltésnél elfogyasztott energiamennyiség nem szerepel a beszámolóban. Az országos és megyei e-mobilitás adatok megtalálhatóak a MEKH honlapján.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×