Hozzátették, a fővárosban már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár a fajlagos átlagár, ami az egy évvel korábbit 14-42 százalékkal múlja felül.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, a három legnagyobb, és legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 millió forintos négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulásnak felel meg.

Budapesten a XIX, a XX. és a XXI kerület a legolcsóbb, 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

Az ingatlanhirdetési portál szerint a megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 788 ezer forintos fajlagos átlagárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ahol az éves áremelkedés 32 és 34 százalék volt, így 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak a négyzetméterárak. A legalacsonyabb négyzetméterárakkal rendelkező megyeszékhelyeken: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagos fajlagos árral hirdették meg az új lakásokat.

Balogh László a közleményben arra is rámutatott, hogy már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, amely az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre. Tavaly az év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adta ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több mint amennyi 2020 teljes egészében született.

A szakértő hozzátette: a növekedés elsősorban a 2021-ben újból bevezetett kedvezményes lakásépítési áfának köszönhető, amit tovább erősíthet a tavaly ősszel elindított jegybanki zöld otthon program.

Az idei év végéig megszerzett engedélyek értékét növeli, hogy 2022 után már csak ezek birtokában lehet kedvezményes áfakulccsal új lakást eladni - ismertette a közleményben Balogh László.