A két hónappal ezelőtti árához képest szinte a feléért kereskednek a Bitcoinnal, a vezető kriptovalutával. Mint a Portfolio emlékeztetett, nem most kezdődött az eladási hullám, hanem hónapok óta tart az esés, amely hétfőn még inkább begyorsult.

A kriptovaluta-piac mérete borzasztóan kicsi, mindössze 1700 és 2000 milliárd dollár közötti. Ez jóval kisebb, mint az Apple tőkeértéke, vagyis egyetlen vállalat értékénél kevesebbet ér az összes 14 ezer kriptovaluta együtt; ebből a bitcoin mintegy 40-50 százalékos súlyt képvisel – mutatott rá Pataki Gábor, a coinbróker.hu alapítója. Ez okozza hogy, mint mondta, nagyon könnyen befolyásolható a kriptók piaca, viszont a Bitcoin számlájára írandó, hogy nem elinflálható és ez a mai világban ez egy nagyon fontos érték – nem hiába nevezik a Bitcoint digitális aranynak.

Személy szerint maximálisan egyetért azokkal, akiknek a jóslata szerint lesz 100 ezer dollár a Bitcoin, sőt megkockáztatja, hogy az ő életében még 250 ezer dollárt is fog érni, ugyanakkor láthattuk már, hogy akár egy éven belül is többször zuhant 40-50 százalékkal az értéke.

"Tavaly is kétszer volt olyan, hogy 40 százalékot visszaesett az árfolyam, de az elmúlt időszakban, éves szinten vizsgálva, mindig magasabban fejezte be a digitális valuta. Tavaly a legjobb befektetésnek számított" – mondta a szakértő, utalva arra, hogy türelmesnek kell lenni.

Követik a részvénypiaci árfolyamokat

Pataki Gábor szerint a jegybanki intézkedések hatással vannak a kriptovalutákra.

"Hihetetlen mértékű pénzt nyomtattak a világban a járvány idején, emiatt nagyon komoly inflációs nyomás tapasztalható, és az infláció nem átmeneti, hanem tartós, ráadásul 40 éve nem látott mértékű Amerikában is. A részvénypiacnak jelentősen korrigálnia kell, mert a gazdasági teljesítményhez képest nem valósak ezek az értékek. Ám a kriptovaluták – sajnos – még követik a részvénypiaci árfolyamokat, tehát egyáltalán nem biztos, hogy itt van az alja."

A szakember viszont optimista: úgy véli, karácsonykor széles mosollyal fognak a befektetők visszatekinteni erre a pár hétre.

És ha jönnek a jegybankok?

Egyre több jegybank tervezi, hogy beszáll a kriptopénzek piacába. Pataki Gábor szerint az a kérdés, hogy milyen monetáris szabályrendszer lesz az általuk kibocsátott kriptopénzek mögött.

Mint mondta, a kriptovaluták decentralizált rendszerben működnek, míg a jegybanki digitális pénz az pedig egy központilag kibocsátott pénz a lesz. A kérdés az, hogy ezen központilag kibocsátott új, digitális jegybankpénzek mögött milyen monetáris politikai szabályrendszer lesz. Ha ugyanúgy algoritmikus, ahogy a Bitcoin mögött is, akkor nagyon valószínű, hogy egy jó értékmérő egy jó értéktartó lesz.

Meglátása szerint a kérdés igazából az, hogy mi lesz a mostani jegybankpénzekkel, a fiat valutákkal (a központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök, mint például az angol font vagy az euró), és ez a hatalmas felhalmozott adósság miként kezelhető egy lényegesen magasabb jegybanki alapkamatszint mellett.