eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szüretelőgép szedi a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét a Balaton Agrár Zrt. területén a Somogy megyei Ordacsehi határában 2020. augusztus 8-án. Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Összeurópai versenyt teremthet az új EU-s közös agrárpolitika

Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika reformját. A reformerek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A Fidesz képviselői támogatták, míg a DK politikusai elutasították a tervezetet.

Az EP-képviselők elérték, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a közös politika (KAP) költségvetésének legalább 3 százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel.

Azt is megszavazták, hogy jöjjön létre egy, folyó árakon 450 millió eurós éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.

A német Peter Jahr, a stratégiai tervekről szóló rendeletért felelős néppárti jelentéstevő szerint döntésükkel szeretnék megvédeni és támogatni a kulturális környezetünket fenntartó és megőrző családi gazdálkodásokat.

"Itt most reménykedem a tagállamokban. Azt mondom nekik: végre kell hajtani egy szállítási modellt. Szállítanuk kell. Ki kell dolgozniuk a nemzeti stratégiai terveket.

Ők döntik el, hogy milyen intézkedések vonatkoznak a gazdákra. És nem tilos ezt egyszerű módon megtenni. Szeretném, ha a tagállamok versenyeznének abban, hogy ez minél kisebb bürokráciával járjon."

A korábbi KAP-szabályok idén év végéig vannak érvényben. Jövőre ezeket átmeneti rendelkezések váltják fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe.

Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×