Az EP-képviselők elérték, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a közös politika (KAP) költségvetésének legalább 3 százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel.
Azt is megszavazták, hogy jöjjön létre egy, folyó árakon 450 millió eurós éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.
A német Peter Jahr, a stratégiai tervekről szóló rendeletért felelős néppárti jelentéstevő szerint döntésükkel szeretnék megvédeni és támogatni a kulturális környezetünket fenntartó és megőrző családi gazdálkodásokat.
"Itt most reménykedem a tagállamokban. Azt mondom nekik: végre kell hajtani egy szállítási modellt. Szállítanuk kell. Ki kell dolgozniuk a nemzeti stratégiai terveket.
Ők döntik el, hogy milyen intézkedések vonatkoznak a gazdákra. És nem tilos ezt egyszerű módon megtenni. Szeretném, ha a tagállamok versenyeznének abban, hogy ez minél kisebb bürokráciával járjon."
A korábbi KAP-szabályok idén év végéig vannak érvényben. Jövőre ezeket átmeneti rendelkezések váltják fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe.
Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.