Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nyitókép: Pixabay

Hiánycikk lett a búza is, nagyot drágulhat a kenyér

A malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban. Ezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, de abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején.

Az elmúlt 7-8 év csöndje után a hetekben drasztikus áremelkedési folyamat kezdődött a tőzsdei termékek piacán, így a búza, kukorica árában is – szinte – duplázódást látni. Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletág ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta, tonnánként 40-50 ezer forint helyett ma már 90 ezer forint felett jár az ár.

"Sőt, a százezer forint sem ritka, a magyar piacon ma már alig lehet búzát vásárolni; van a világpiacon egy felszippantó erő" – fogalmazott.

Az erő három összetevője:

  1. energiaválság
  2. szuperciklus
  3. Covid okozta gazdasági változások

A drágulás természetesen megjelenik a liszt árában is, kenyérfronton így nem sok jóra lehet számítani. Néhány hete az iparági szereplők még mindenkit nyugtattak, hogy van elég búza, de Hollósi Dávid szerint csak fizikailag van meg a gabona, a készleteket már lekötötték.

"A korábbi években könnyebb volt a szabad piacról terményeket vásárolni, most nehéz. Aki nem készletezett be, nem kötötte le a magáét, az most már nagyon nehezen jut hozzá" – magyarázta.

Így tehát van egy

negyedik összetevője is a drágulásnak: a hiánycikk státusz.

A kiskereskedelmi áremelkedésről elmondta, egy 50 százalékos lisztdrágulásból azért nem lesz ugyanekkora kenyérár-növekedés.

"A problémát az okozza, hogy a modern élelmiszer-gazdaság még nem nézett szembe olyan helyzettel, hogy rövid idő alatt az ár minden komponense egyszerre emelkedjen ekkorát, az energia, a munka, a hozzáférés, az olajár, az anyagár. Azzal biztos számolni kell, hogy tavasszal drágábban fogunk tudni vásárolni sütőipari termékeket, de azért

egy 40 százalékos drágulás kicsit erős lenne."

Ismert, a malmok 40 százalékkal emelik a liszt átadási árát, de szerinte összességében 10-15 százalékos drágulás jöhet, ám ez csak "a tankönyvi matematika", több befolyásoló tényező módosíthatja az árat tavaszig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×