Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Hiánycikk lett a búza is, nagyot drágulhat a kenyér

A malmok 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát januárban. Ezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, de abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején.

Az elmúlt 7-8 év csöndje után a hetekben drasztikus áremelkedési folyamat kezdődött a tőzsdei termékek piacán, így a búza, kukorica árában is – szinte – duplázódást látni. Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárüzletág ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta, tonnánként 40-50 ezer forint helyett ma már 90 ezer forint felett jár az ár.

"Sőt, a százezer forint sem ritka, a magyar piacon ma már alig lehet búzát vásárolni; van a világpiacon egy felszippantó erő" – fogalmazott.

Az erő három összetevője:

  1. energiaválság
  2. szuperciklus
  3. Covid okozta gazdasági változások

A drágulás természetesen megjelenik a liszt árában is, kenyérfronton így nem sok jóra lehet számítani. Néhány hete az iparági szereplők még mindenkit nyugtattak, hogy van elég búza, de Hollósi Dávid szerint csak fizikailag van meg a gabona, a készleteket már lekötötték.

"A korábbi években könnyebb volt a szabad piacról terményeket vásárolni, most nehéz. Aki nem készletezett be, nem kötötte le a magáét, az most már nagyon nehezen jut hozzá" – magyarázta.

Így tehát van egy

negyedik összetevője is a drágulásnak: a hiánycikk státusz.

A kiskereskedelmi áremelkedésről elmondta, egy 50 százalékos lisztdrágulásból azért nem lesz ugyanekkora kenyérár-növekedés.

"A problémát az okozza, hogy a modern élelmiszer-gazdaság még nem nézett szembe olyan helyzettel, hogy rövid idő alatt az ár minden komponense egyszerre emelkedjen ekkorát, az energia, a munka, a hozzáférés, az olajár, az anyagár. Azzal biztos számolni kell, hogy tavasszal drágábban fogunk tudni vásárolni sütőipari termékeket, de azért

egy 40 százalékos drágulás kicsit erős lenne."

Ismert, a malmok 40 százalékkal emelik a liszt átadási árát, de szerinte összességében 10-15 százalékos drágulás jöhet, ám ez csak "a tankönyvi matematika", több befolyásoló tényező módosíthatja az árat tavaszig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×