Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály: idén 7-7,5 százalékkal nőhet a gazdaság

A gazdaság gyorsan vissza tudta nyerni azt a növekedési képességét, amellyel a járvány előtt rendelkezett, idén várhatóan 7-7,5 százalékkal, jövőre 5,5-6 százalékkal növekedhet a GDP - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán pénteken Budapesten.

Hozzátette: az uniós átlagnál magasabb - a második negyedévben közel 18 százalékos, az év első felében 7,6 százalékos - volt a növekedés mértéke Magyarországon, így újra felzárkózási pályára került az ország.

Az ország gazdasága meghaladta a 2019. évi kibocsátási szintet, ami abból a szempontból is nagy érdem, hogy a GDP 8-10 százalékát adó turizmus szektor még nem érte el a járvány előtti szintet - jegyezte meg.

Varga Mihály elmondta, hogy négy olyan veszélyforrást látnak, amelyek a gazdaság kilátásait kedvezőtlenül befolyásolhatják, ezek az energiaárak megugrása, az infláció megemelkedése, a vírushelyzet romlása és az alapanyaghiányok.

A monetáris szigorítás az inflációs adatokat látván helyes irány, ugyanakkor figyeli kell arra, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát, mint a 2008-2009-es válságot követően, amikor a monetáris és a fiskális politika "túlságosan gyorsan zárt vissza" - vélekedett a pénzügyminiszter.

A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy állami oldalról a GDP 6 százalékát költik a beruházások ösztönzésére; a magyarországi beruházási ráta 27,5 százalékon áll, amellyel Magyarország az uniós élmezőnyben szerepel.

A munkaerőpiacról beszélve a miniszter megjegyezte, hogy "gyorsan tudott regenerálódni", ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szinthez viszonyítva.

A sikeres devizakötvény-kibocsátással a kormány piaci forrásból pótolhatja a kieső uniós forrásokat - mutatott rá Varga Mihály. Megjegyezte, hogy a tárgyalások az Európai Unióval még nem zárultak le a 2500 milliárd forintos programról, az uniós jóváhagyás politikai viták miatt késik. Hozzátette: 13 ország programját már jóváhagyták uniós szinten, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemaradjunk a versenyben".

A felminősítés és a kilátások pozitívra javítása egy lépésben a Moody's hitelminősítő intézmény részéről meglepetés volt a kormány számára - mondta végül a pénzügyminiszter. Még messze van az ország a "tripla A" besorolástól, a gazdasági folyamatok ugyanakkor lehetővé teszik ennek a célnak a kitűzését - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×