Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
309.62
bux:
139587.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Nem kevés hasznot hordtak ki a multik a járvány idején

A Tesco például a második legnagyobb, 33 milliárd forintos osztalékot utalta haza a márciusban záródó üzleti éve után.

A járvány alatt is szép nyereséggel zárták üzleti évüket a kiskereskedelmi láncok, amelyek közül a decemberben összegzett milliárdos bevételek adózás utáni sorsáról több cég a harmadik járványhullám idején döntött. A nyilvános mérlegadatok szerint a legkiemelkedőbb összegeket éppen a pandémia alatt utalták haza külföldre a multiszereplők, amiből sejthető, hogy a kormány által a védekezési alaphoz való hozzájárulásként bevezetett kiskereskedelmi adó a korábbi ellenzéki aggodalmakkal szemben nem rázza meg az érintetteket. Sorrendben a Lidl, a Tesco és a Spar a legnagyobb osztalékkifizető a magyar piacon – írja összeállításában a Magyar Nemzet.

A cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.

Iparági előrejelzések szerint idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben, ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.

A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.

Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.

Ehhez képest az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.

Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után. A diszkontok előretörésével 2020-ban

  • a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet
  • a Spar követ,
  • a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.

A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „Sulyok Tamás államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek”

Magyar Péter: „Sulyok Tamás államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek”

Magyar Péter mintegy 40 perces megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, május 6-7-én ülhet össze az új Országgyűlés, az államfő felkérte őt a kormányalakításra, a technikai részletekről péntektől kezdődnek egyeztetések, amelyeken a Tisza Párt képviselői is részt vesznek. Újra távozásra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, aki Magyar Péter szerint „sejtelmes választ adott, azt mondta, megfontolja”.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Választás 2026: várhatóan május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

Választás 2026: várhatóan május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

Kezdenek felpörögni az események a kétharmados Tisza-győzelemmel véget érő parlamenti választások utáni napokban. Magyar Péter szerda reggel interjút adott a közmédiának, ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztetett, amely után doorstep sajtótájékoztatót tartott, majd újabb nemzetközi tárgyalásokat folytat. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy várhatóan mikor alakul meg az új Országgyűlés és mikor állhat fel hivatalosan is az új kormány. Közben a forint látványos ereje megmaradt, a magyar kötvényeket vették tovább úgy, hogy közben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő megszólalt a választás után. Folyamatosan frissülő cikkünkben a szerdai fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×