Infostart.hu
eur:
378.18
usd:
317.56
bux:
130328.22
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
Nyitókép: Varga György

Nem kevés hasznot hordtak ki a multik a járvány idején

A Tesco például a második legnagyobb, 33 milliárd forintos osztalékot utalta haza a márciusban záródó üzleti éve után.

A járvány alatt is szép nyereséggel zárták üzleti évüket a kiskereskedelmi láncok, amelyek közül a decemberben összegzett milliárdos bevételek adózás utáni sorsáról több cég a harmadik járványhullám idején döntött. A nyilvános mérlegadatok szerint a legkiemelkedőbb összegeket éppen a pandémia alatt utalták haza külföldre a multiszereplők, amiből sejthető, hogy a kormány által a védekezési alaphoz való hozzájárulásként bevezetett kiskereskedelmi adó a korábbi ellenzéki aggodalmakkal szemben nem rázza meg az érintetteket. Sorrendben a Lidl, a Tesco és a Spar a legnagyobb osztalékkifizető a magyar piacon – írja összeállításában a Magyar Nemzet.

A cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.

Iparági előrejelzések szerint idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben, ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.

A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.

Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.

Ehhez képest az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.

Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után. A diszkontok előretörésével 2020-ban

  • a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet
  • a Spar követ,
  • a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.

A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Sötét jövőre számítanak a magyar dolgozók - Alig nőnek idén a bérek?

Mélyül a pesszimizmus a magyar munkaerőpiacon: a munkavállalók közel háromnegyede borúlátó a következő 2–5 év gazdasági és foglalkoztatási kilátásait illetően, miközben a munkáltatók körében is romlott a hangulat. A béremelések üteme érezhetően lassul, miközben a magas megélhetési költségek miatt a munkavállalóknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük – derül ki a Hays Hungary friss Salary Guide 2026 kiadványából, amelyet a Portfolio ismertet elsőként. A legtöbb cég idén 2,5 és 10% között tervezi növelni a béreket, de vannak olyanok is, akik egyáltalán nem emelnek. A felmérésből kiderült az is, hogy a munkavállalók szerint leggyakrabban semmilyen módon nincsenek kompenzálva, ha a munkaidőn túl is dolgoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×