A jegybanki alapkamatemelést illetően Tardos Gergely, illetőleg az OTP Bank Elemzési Központ azt valószínűsíti, hogy az első kettő mértéke 25 pont lesz, majd szeptemberben, esetleg decemberben az MNB lassít, vagyis lehet, hogy csak 15 pontot emel. De alapvetően arra kell számítani, hogy

negyedévente, amikor az inflációs jelentés kijön, az MNB fokozatosan feljebb emeli a kamatot

– tette hozzá a szakember. Mindennek gazdasági hatása elsősorban az árfolyamon és az infláción keresztül lesz érzékelhető – folytatta Tardos Gergely –, ugyanis az államadósságnak a futamideje viszonylag hosszú, vagyis az említett mértékű emelésnek meglehetősen kicsi a rövid távú hatása. Megjegyezte, miután a lakossági hiteleknek egy része már fix, ahogyan a vállalati forinthitelek nagyon nagy része is fixen NHP-s hitel, illetve még a moratórium is tart, összességében az mondható:

a gazdaságot lassító közvetlen hatása viszonylag kicsi.

Mint magyarázta, a nagy, zárt gazdaságok úgy működnek, hogy azok esetében elsősorban a kamat az, ami hat a keresletre és a keresleten keresztül az inflációra. „Nálunk az árfolyamon keresztüli hatás, egy ilyen kis, nyitott gazdaságban, főleg ilyen hitelszerkezet mellett, az azért erősebb.”

Az elemzési központnál tehát úgy gondolják, hogy ennek nincs olyan mértékű növekedési hatása, legalábbis rövid távon, hanem sokkal inkább az árfolyamon keresztül, ami az exportszektort érinti. „De hogy abban a környezetben, amiben leszünk, egy gyors növekedés, igazából egy olyan munkaerőpiac, ahol egy szempillantás alatt visszatérhet a válság előtti munkaerőhiányos állapot, ahol a bérekre nyomás nehezedik felfele, a munkavállalók után kapkodnak a munkáltatók, egy ilyen helyzetben lényegében nem nagyon van egyrészt más lehetőség, másrészt pedig ennek nem lesz érezhető, kimutatható növekedési hatása” – foglalta össze.

Madár István egyetértett kollégájával, majd kiegészítésként hozzátette, hogy a kamatemelés – definíciószerűen – egyrészt a forint iránti keresletet befolyásolja a devizapiacon, másrészt a megtakarítási termékek iránti keresletet a hitel- és megtakarítási piacon. „Ezzel ugye a lakossági fogyasztást, a vállalati beruházásokat, illetve az árfolyamon keresztül pedig közvetlenül az importtermékek árát tudjuk befolyásolni” – fogalmazott. A Portfoliónál úgy gondolják, bár az egyes előrejelzések inkább 0,9 százalékra várják a jövő keddi döntést, a jegybanknak van egy erős hitelességi kihívása, és ha már bejelentette,

érdemes lehet effektívet, minél látványosabbat lépnie, ami inkább 1 százalék lehet

– magyarázta a vezető elemző.

Madár István emlékeztetett, a válság óta hozzá vagyunk szokva a 0, 0,5 és 1 százalékos kamatokhoz, szemben a válság előtti időszakkal, amikor még a nominális kamatok ennél sokkal szélesebb sávban mozogtak, nagyobb változékonyságot mutatva.

„Egy gazdaságban az, hogy egy irányadó kamat és a hozzá kötődő várakozások néhány tized százalékponttal, vagy néhány tíz bázisponttal mozognak, nem egy őrült nagy dolog, miközben a modern jegybankok a válság óta egyre több nem konvencionális eszközzel közvetlenül is beavatkoznak.” Vagyis

csomó olyan eszköze van a jegybanknak, amivel valójában sokkal szélesebb körben befolyásolta az irányadó kamaton túlmenően a gazdaságban levő kamatszintet,

így összességében nagyon szélsőséges változásra nem kell számítani – értett egyet Madár István.

A növekedés korlátai

Az InfoRádió Aréna című műsorában a két szakértő abban is egyetértett, hogy a foglalkoztatottság kevésbé fog hozzájárulni a magyar GDP-növekedéshez a következő években.

Madár István arra hívta föl a figyelmet, hogy bizonyos területeken már egyértelműen újra munkaerőhiányról lehet beszélni. Kifejtette: a válság előtt szinte nem volt olyan szegmense a magyar gazdaságnak, vagy alig–alig, ahol nem lett volna érezhető és kimutatható a munkaerőhiány, azzal együtt, hogy egy idő után már lelassult a foglalkoztatás növekedése, hiszen kezdtük elérni azt a fajta teljes foglalkoztatottságot, aminél egyszerűen már nincs több munkára fogható ember, legalábbis egy adott munkaerőpiaci szabályozás mellett.

A válság az elmondottakon nyilvánvalóban látványosan enyhített, több negyedéven keresztül – tette hozzá a vezető elemző –, és még most is vannak olyan területek, ahol nem ugyanakkora a gazdasági aktivitás, mint a korábbi időszakban volt.

„Érdekes mód közben mikroszintű alkalmazkodások is zajlanak” – miközben arról beszélünk, hogy talán az idegenforgalomban, vendéglátásban nem kell még munkaerőhiánytól tartani, mondván, hogy ott kisebb a forgalom a mai napig, közben az is látható, hogy igenis, kell, mert akik onnan elvándoroltak, azok közül sokan nem akarnak visszatérni, magyarázta Madár István.

„Jól megráztuk a magyar gazdaságot és annak a munkaerőpiacát, mindenki megpróbálta túlélni ezt a rázkódást, megkapaszkodott valahol valamiben, és most, amikor ez kezd leülepedni, látjuk, hogy igazából ettől több munkaerő nem lett Magyarországon.” Sőt, valószínűleg jó néhány tízezer vendégmunkás is eltűnt az országból az elmúlt évben. Ugyanakkor – a Portfolio számításai szerint – összeadva az inaktívakat, a részfoglalkoztatottakat és az alacsony intenzitású foglalkoztatottakat, az rajzolódik ki, hogy a 2020-as évek közepén – a munkaképes korú lakosság folyamatos csökkenése végett –

elkerülhetetlen, hogy a belső munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ne érje el a csúcsát, és onnantól kezdve ne csökkenésről beszéljünk

– emelte ki. Madár István megjegyezte, hogy ezen természetesen lehet módosítani vendégmunkásokkal, a migrációs politika alakításával, vagy munkaerőpiaci lépéssekkel, azonban amíg az elmúlt években akár évente 1 százalék fölötti átlagos foglalkoztatásnövekedés javította folyamatosan a GDP-t,

valószínűleg a következő években nem nagyon fog tudni hozzájárulni a foglalkoztatás a növekedéshez.

„Legalábbis egy küzdelmesebb munka lesz” – egészítette ki Tardos Gergely, aki szerint az aktivitási szint Magyarországon még mindig elmarad a nyugat-európai országokétól. „Ez az a munka, ami nagyon nehéz és rögös”, azonban

a demográfia és az idő segít: tekintve, hogy a munkaerőpiacra belépő korosztály jellemzően képzettebb és nagyobb arányban dolgozik, mint akik kilépnek a munkaerőpiacról.

Ugyanakkor az a folyamat, amit abból várhatunk, hogy például az aktivitás nő, az a korábbi időszakhoz képest, amikor volt egy nagyon látványos aktivitásbeli konvergencia a régió legjobb országai, vagy a nyugat-európai országok felé, ez lelassul – húzta alá. Az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója azt valószínűsíti, hogy a jövő évben érhetjük el azt a szintet a foglalkoztatásban, mint ami a válság előtt volt, de idén is már sok ágazatban érezni fogjuk.