Az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek.

A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos ütemével lényegében megegyezően, 6,3 százalékkal csökkent, amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 30,6 százalékkal emelkedtek. Miközben az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak.

A beruházási teljesítményérték 53,3 százalékát képviselő építési beruházásoké 1,0 százalékkal csökkent, a 45,5 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott - jegyezte meg a KSH.

A legnagyobb súlyt képviselő,

a beruházások 27 százalékát adó feldolgozóipar fejlesztései 10,1 százalékkal mérséklődtek a magas bázishoz képest, így ez a terület 3,2 százalékponttal visszafogta a beruházások volumennövekedését.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések ötödét megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye támogatta leginkább, 2,2 százalékponttal a beruházások növekedését. A meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő növekedésének köszönhetően a terület beruházási teljesítménye 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 18,8 százalékos emelkedés bázisán. Szintén jelentős mértékben, 0,9 százalékponttal emelte a beruházások növekedését a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 16,4 százalékos volumennövekedés, az egy évvel korábbi 10,2 százalékos visszaesést követően. Itt számottevően bővültek a kiskereskedelmi üzletek fejlesztései.

A közigazgatás, védelem terén eszközölt beruházások 32,6 százalékos növekedése 1,2 százalékponttal növelte a nemzetgazdasági beruházások volumenét, amiben kiemelt szerepet játszottak az árvízvédelemmel kapcsolatos invesztíciók is.

Több nemzetgazdasági ág jelentősen mérsékelte a beruházások növekedését. A szállítás, raktározás beruházási volumene negyedik negyedéve szökken, az előző negyedévinél is nagyobb ütemben, 15,7 százalékkal esett vissza továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése miatt. Ez a terület 2,0 százalékponttal csökkentette a beruházások volumenbővülését.

A negyedik negyedéve tart és a legsúlyosabb volt a mezőgazdaság beruházások 26,3 százalékos hanyatlása az egy évvel korábbihoz mérve, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését - közölte a KSH.

A tavalyi első három negyedévben 8,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, majd a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 4,8 százalékkal az előző negyedévhez mérve. Ezzel 3,8 százalékos lett a beruházások egész éves visszaesése 2020-ban az egy évvel korábbi rekordmagas bázishoz képest.