Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A BÉT Legek 2020 díjjal, valamint életműdíjjal kitüntetett Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mol-csoport ünnepélyes kereskedésindító csengetésén és sajtótájékoztatóján a fővárosi Bank Centerben 2021. február 24-én. 25 éve jelentek meg a Mol-részvények a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hernádi Zsolt: megőrizte stabil helyzetét a Mol

Az elnök-vezérigazgató szerint ugyanakkor a Mol szempontjából fontos ágazatok lassabban térnek majd magukhoz, ezek között említette az idegenforgalmat, a légiközlekedést, a nemzetközi hajózást, illetve a nemzetközi kereskedelmet.

A Mol meg tudta őrizni stabil pénzügyi helyzetét tavaly is, és felismerte, hogy kisebb-nagyobb stratégiai módosításokat kell végrehajtania működési modelljén - mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az éves rendes közgyűlés helyett megtartott rendhagyó közgyűlés utáni online sajtótájékoztatón.

Hernádi Zsolt a vállalatcsoport tavalyi eredményei közül kiemelte, hogy a koronavírus-járvány, illetve a gazdasági válság ellenére több mint 2 milliárd dolláros kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménnyel (EBITDA) zárták az előző évet, ami meghaladta a tavaly tavaszi, 1,9 milliárd dolláros várakozást.

Az elnök-vezérigazgató kifejtette: ez az év már a gazdasági növekedésről fog szólni, a vállalatcsoport számára legfontosabb piacokon 5 százalék körüli GDP-növekedésre lehet számítani 2021-ben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kilábalás nem lesz nagyon gyors, a Mol szempontjából fontos ágazatok lassabban térnek majd magukhoz, ezek között említette az idegenforgalmat, a légiközlekedést, a nemzetközi hajózást, illetve a nemzetközi kereskedelmet.

A Mol-csoport célkitűzése 2,3 milliárd dolláros EBITDA elérése az év végére

- közölte Hernádi Zsolt.

A jövőről szólva jelezte, a Mol-nak olyan helyzetben kell megtalálni a növekedés útját, amikor biztosítania kell az üzemanyag-ellátást, ugyanakkor megjelent a zöld átmenet iránti igény, és ennek is meg kell tudni felelni.

A Mol elnök-vezérigazgatója emlékeztetett a többi között arra, hogy az Európai Unióban 2030-ig a korábban meghirdetett 40 százalék helyett 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig teljesen meg kell szüntetni. Emellett az EU a következő kilenc évben megduplázza a hulladékok újrafeldolgozásából származó anyagok felhasználását, és minimalizálja a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét.

Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, a fosszilis energia ideje lejárt, de ez nem egyik napról a másikra következik majd be. Mint mondta, a Mol az iparágában az elsők között reagált a klímaváltozási kihívásokra, ezt a célt szolgálja a vállalat idén frissített stratégiája is.

Hangsúlyozta,

új technológiákra van szükség, hogy a vállalatcsoport egyszerre tudja kezelni a meglévő igények kielégítését, és mellette átállítsák termelésüket alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá.

A Mol célul tűzte ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen, és Közép-Európa körforgásos gazdaságának vezető vállalatává váljon. A következő öt évben 1 milliárd dollárt fordítanak olyan beruházásokra, amelyek ezt a célt szolgálják, a fedezetet a hagyományos üzletágak fogják megtermelni. Az átállás folyamatát a pénzügyi egyensúly megtartása mellett gyorsítják fel - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Hernádi Zsolt kitért arra is, hogy a vállalat minden fenntarthatósági célkitűzést komolyan vesz, ehhez a támogatási politikájukat is módosítani akarták, ezért döntöttek úgy, hogy a magyar állammal közösen létrehozzák a MOL-Új Európa Alapítványt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek  farkasszemet

Legendás második világháborús színterekre térnek vissza az amerikai katonák, ezúttal egy teljesen másik ellenséggel nézhetnek farkasszemet

Egyre hangosabban szólnak a harci dobok a Távol-Keleten, a világnak szinte minden napra jut valami hír a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) mozgásáról, vagy éppen legújabb fejlesztéseiről. Az utóbbi hetekben éppen Japánnal megy az acsarkodás, de a háttérben az Egyesült Államok folyamatosan erősíti a pozícióját, méghozzá nem is akárhol: a második világháború legendás helyszíneit élesztik újra, olyat is, ahonnan elindultak a bombázók 1945 augusztusában a Japán elleni atomcsapáshoz. A terv világos stratégiát vázol fel, amely arra figyelmezteti a teljes térséget, hogy egyre élénkebben éri őket a háború közelgő szele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×