Nagyban hozzájárul a kelet- és közép-európai országok (CEE) gazdasági fejlődéséhez a Kínával folytatott kereskedelmi és beruházási együttműködés – állapította meg összefoglaló elemzésében a kínai hírügynökség, hozzátéve, hogy a csoportba tartozó 17 európai ország és Kína részvételével kedden rendezett virtuális csúcstalálkozón (CEEC) a felek az együttműködés folytatásában és új területekre való kiterjesztésében állapodtak meg.

Az együttműködési mechanizmus 2012-es életbe léptetése óta Kína és a CEE-országok között 85 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, átlagosan évi 8 százalékkal, ami háromszorosa Kína teljes kereskedelmi forgalmában elért növekedésnek, és duplája a Kína és Európa egésze között bonyolított kereskedelmi forgalom növekedési ütemének.

Az együttműködésben részt vevő 17 közép- és kelet-európai országgal 103,45 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított 2020-ban Kína, első alkalommal a 100 milliárd dolláros határ felett.

Az egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezés keretében Kína hatalmas közvetlen működőtőke beruházásokat hajtott már végre a térségen, 2020 végéig 3,14 milliárd dollár értékben. Tavaly a megkötött új beruházási szerződések összege 34,6 százalékkal 5,41 milliárd dollárra emelkedett.

Ilyen volt például a kínai Zijin Mining beruházása a szerbiai Smederevo acélgyárban. Kínai nagyberuházás keretében zajlik többek között a görögországi Pireusz kikötőjének kiépítése és kínai finanszírozással létesült a Krasnik csapágygyár is Lengyelországban.

A China Dongfang Electric Corporation beruházásaként helyezték üzembe 2016-ban Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól északra fekvő Stanari hőerőművet. Az erőmű azóta már 7 milliárd kilowattóra áramot táplált be az áramellátó hálózatba. Az erőmű áramtermelését főként az európai piacon értékesítik, Németországban és Horvátországban.

Horvátországban a China Road and Bridge Corporation kivitelezésében épül a Peljesac szigetet a szárazfölddel összekötő, 2,4 kilométeres Peljesac híd.