Pénteken emelkedik az üzemanyagok ára a Holtankoljak.hu információi szerint. A gázolaj literenkénti átlagára 3 forinttal, a benzin ára pedig 6 forinttal nő. Legutóbb tavaly júliusban volt ilyen magas áremelkedés, az üzemanyagok drágulása azonban nem lesz tartós – mondta az InfoRádiónak az Erste bank olaj-, és gázpiaci elemzője.
A Brent típusú kőolaj ára az utóbbi két és fél hónapban több mint 50 százalékkal emelkedett, amiken hátterében elsősorban egy egyfajta spekuláció állhat, miszerint a koronavírus elleni vakcinák elterjedésével visszaállhat a Covidot megelőző időszak értékeire a globális kőolaj-kereskedelem. Miután viszont a jelentős keresletnövekedés az árak már hűen tükrözik, vélhetően nem maradt már jelentős tartalék az áremelkedésben – magyarázta az InfoRádiónak Pletser Tamás.
Az előttünk álló időszakban természetesen a kőolaj-ágazat számára is a legfontosabb tényező az lesz, hogy mennyire lesz sikeres a pandémia elleni küzdelem – tette hozzá a szakértő –, hogy milyen gyorsan fogja magát a világ beoltatni, és mennyire fog háttérbe szorulni a járvány. A piac várakozása szerint a világ a harmadik negyedév közepére, vagyis a nyár végére győzheti le a koronavírust, a kereslet pedig ennek megfelelően az év negyedik negyedévére állhat vissza arra a szintre, mint ami a járványt megelőzően volt látható.
Az Erste bank olaj-, és gázpiaci elemzője szerint, amennyiben a várakozások helyt fognak állni, akkor rövid távon az áremelkedés meg fog torpanni, miután a piac már teljesen beárazta a legoptimálisabb forgatókönyvet.
Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.