Infostart.hu
eur:
377.71
usd:
317.11
bux:
130416.39
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pixabay

Az országhatárig ér majd az M6-os autópálya

2024-ig a kiemelt társadalmi igényeken alapuló hálózatbővítésekre és korszerűsítésekre 587 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2024-ig - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A támogatott fejlesztések közé tartozik az M76-os autóút Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti szakaszának kivitelezése. A beruházásban a zalai megyeszékhely négysávos kapcsolata mellett a sármelléki repülőtér bekötése is megvalósul.

A 28 kilométeres szakaszon belül - a ZalaZone járműipari tesztpályához kapcsolódva - nagysebességű közúti tesztek végrehajtására alkalmas részszakaszt is kialakítanak majd. Az autóút zalaegerszegi bevezetőjét és az M7 autópályához közeli elemét idén már birtokba vehették a közlekedők, a támogatási döntésnek köszönhetően pedig minden feltétel adott az összeköttetés még hiányzó szakaszának megépítéséhez.

Az M6-os autópálya befejező, Bóly és Ivándárda közötti szakasza esetében már zajlanak a beruházás előkészületei.

A tervek szerint több mint 20 kilométer hosszú autópálya épülhet meg a horvát határig.

A fejlesztések finanszírozásáról rendelkező kormányhatározat biztosítja a 37-es főút Szerencs és Gesztely közti szakaszának négysávossá tételére és a Sajószentpéter-Berente elkerülő út kivitelezésére vonatkozó költségeket is.

A négy beruházással összefüggő kiadásokra mintegy 430 milliárd forintot különítenek el 2021 és 2024 között az éves költségvetésekben.

A kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfelújítási programban 82 projekt előkészítését és megvalósítását támogatja a kormány. A több mint 157 milliárd forintos ráfordításnak köszönhetően közel 580 kilométernyi útszakasz rendbetétele válik lehetővé 2022-ig.

A korszerűsítések jellemzően kétszámjegyű főutakon és alacsonyabb rendű mellékúti, összekötő szakaszokon történnek meg. Az M0 autóút mellett fél kilométeres zajárnyékoló fal épül Pécel térségében.

A támogatott fejlesztések és felújítások tételes listáit a Magyar Közlöny 244. számában megjelent kormányhatározatok tartalmazzák.

Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára közölte: a közúthálózat kiterjedtsége és szolgáltatási színvonala alapvetően befolyásolja az ország és egyes térségei, városai gazdasági fejlődését, a családok életminőségét. A kormány kiemelt feladataként gondoskodik a közlekedési hálózatok folyamatos bővítéséről és a meglévő infrastruktúra állapotának javításáról.

A közútfejlesztési tervek kiemelt célja a nagyvárosok gyorsforgalmi bekötése, az autópályák, autóutak elvezetése az országhatárig. "A gyors ütemű hálózatbővítés eredményeként az évtized közepére Magyarország mindegyik megyei jogú városa elérhetővé válik négysávos úton" - közölte az ITM államtitkára.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×